2020. decemberében több, mint 50 ezer egyéni vállalkozó volt hazánkban. Láthatjuk, hogy igen elterjedt vállalkozási forma. Ennek oka, hogy egy cég alapításához képest egyszerűbb és sok esetben olcsóbb belevágni. De biztos, hogy minden egyéni vállalkozó ismeri a rá vonatkozó fontos szabályokat?
Ki lehet egyéni vállalkozó?
Egyéni vállalkozó kizárólag magánszemély (jogi megfogalmazásban természetes személy) lehet. Az egyéni vállalkozó olyan természetes személy, aki saját neve alatt folytat üzletszerű gazdasági tevékenységet.
Mikor tekinthetünk egy tevékenységet üzletszerűnek? Egy tevékenység akkor üzletszerű, ha rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalása mellett folytatja valaki.
Egyéni vállalkozó lehet többek közt:
- bármely nagykorú magyar állampolgár,
- meghatározott nem magyar állampolgár is, mint például az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára, egy bevándorolt vagy letelepedett személy stb.
Bár sokan lehetnek egyéni vállalkozók, nem mindenki. Például nem lehet az:
- a kiskorú személy,
- olyan nagykorú személy, akit a törvényben felsorolt bűncselekmények miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül. Elég sok bűncselekmény esetén fennáll a tilalom a gazdasági bűncselekményektől kezdve a szellemi tulajdonjog elleni tetteken át a fogyasztók érdekeit sértőkig.
- aki gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja vagy egyéni cég tagja. Ilyen korlátlanul felelős tag például a betéti társaság beltagja.
Engedély vagy bejelentés?
Fontos tisztázni, hogy az egyéni vállalkozás megkezdése nem engedély köteles, hanem bejelentéshez kötött. Ezt azonban ne keverd össze azzal, ha maga a tevékenység, amit végeznél, engedélyhez kötött. Olyan esetben a tevékenység végzéséhez már be kell szerezned a szükséges engedélyt, az adott tevékenység csak az engedély birtokában folytatható.
Egy személynek egyidejűleg csak egy egyéni vállalkozói jogviszonya állhat fenn. Ebben nem hasonlít a céges vállalkozáshoz, hiszen egy személynek több cége is lehet, több cégben is lehet tulajdonos. Bár egy szűk kivétel ott is van, hiszen korlátlanul felelős tag, így például betéti társaság beltagja csak egy cégben lehet.
Az egyéni vállalkozói tevékenység
Egyéni vállalkozóként akár több tevékenység is folytatható.
Bizonyos tevékenységek azonban nem folytathatók egyéni vállalkozóként.
Ilyen például:
- a mezőgazdasági őstermelői,
- a magán-állatorvosi,
- az ügyvéd,
- a közjegyzői,
- az egyéni szabadalmi ügyvivői és
- az önálló bírósági végrehajtói tevékenység.
Az egyéni vállalkozó köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában, ám közreműködőként alkalmazottat foglalkoztathat.
A nyilvántartásba olyan tevékenységet lehet bejelenteni, melynek gyakorlására a vállalkozó a jogszabályi előírásokat teljesítette. Ha már nem felelne meg a tevékenység gyakorlására vonatkozó jogszabályi előírásoknak, ezt köteles haladéktalanul bejelenteni. A bejelentés alapján a nyilvántartást vezető szerv törli a tevékenységet.
A gazdasági tevékenység során az „egyéni vállalkozó” (e.v.) megjelölést és a nyilvántartási számot mindig fel kell tüntetni.
Az egyéni vállalkozó székhelye
Bár az egyéni vállalkozó nem egy cég, székhellyel neki is kell rendelkeznie. Ez nem azt jelenti, hogy csak a székhelyen végezheti a tevékenységét. Ahogyan egy cég esetén, az egyéni vállalkozónak is lehet telephelye vagy fióktelepe is. Azért, hogy pontosan tudd, mi a különbség az egyes helyek közt, itt a magyarázat:
A székhely a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a vállalkozás üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik.
A telephely a tevékenység gyakorlásának olyan tartós, önállósult üzleti letelepedéssel járó helye, amely a székhelytől eltérő helyen található.
A fióktelep olyan telephely, amely más településen van, mint a székhely.
Az egyéni vállalkozó székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely az ő tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára egyébként jogosult, például bérlője, haszonélvezője stb.
Hogy alakul a felelősség?
Az egyéni vállalkozó magánvagyona és vállalkozói vagyona nem különül el egymástól. Ez az egyik jelentős különbség a gazdasági társaságokhoz képest, amelyek esetén a társaság jogi szempontból önálló személy, amely saját elkülönült vagyonnal rendelkezik.
Az egyéni vállalkozó minden kötelezettségéért, tartozásáért a teljes vagyonával, korlátlanul felel.
Mi történik a tevékenységgel a vállalkozó halála esetén?
Az egyéni vállalkozó halála esetén özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse az egyéni vállalkozói tevékenységet folytathatja. Ennek feltétele, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását a törvényben meghatározottak szerint bejelentsék. A bejelentésre 90 nap áll rendelkezésre. A tevékenység folytatásának kezdete a vállalkozó halálát követő nap lesz.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak.
ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
További hírekért, érdekességekért, kiadványokért látogasd meg az erthetojog.hu oldalt.
Hasznos tippekért, tanácsokért kövess bennünket itt is:
Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest, YouTube
Ha tetszik az ÉRTHETŐ JOG, örömmel vesszük, ha ezt megosztod velünk.
BérPortál – www.berportal.hu-Minden jog fenntartva
