A munka törvénykönyve meghatározza, hogy melyek a munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettségi.
A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót
a) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról,
b) a munkaviszony kezdetéről, tartamáról,
c) a munkahelyről,
d) a munkakörbe tartozó feladatokról,
e) a napi munkaidő tartamáról, a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontjáról, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról, a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről (90. §),
f) a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,
g) az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásról,
h) a szabadságnapok számáról, számítási módjáról és kiadásának szabályairól,
i) a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályokról, különösen a felmondási idő megállapításának szabályairól,
j) a munkáltató képzési politikájáról, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartamáról,
k) a hatóság megnevezéséről, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti, valamint
l) arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e.
Nem terheli a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség olyan munkafeltételről, amelyben a felek írásban kifejezetten megállapodtak.
Jó ha tudjuk, hogy a fentebbi bekezdés e)-i) pontjában előírt tájékoztatás munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére hivatkozással is megadható.
Figyeljünk arra, hogy ha a munkaviszony hét nap eltelte előtt megszűnik, a munkáltató a tájékoztatási kötelezettségét legkésőbb az utolsó munkában töltött napon, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon teljesíti.
A munkáltató a fentebbi felsorolt tételekben, továbbá a felek nevében és a megállapodás teljesítése szempontjából lényeges adataiban bekövetkezett változásokról a munkavállalót legkésőbb a változás hatálybalépésének időpontjában írásban tájékoztatja.
Nincs a munkáltató írásbeli tájékoztatási kötelezettsége, ha az előírt tájékoztatást, a munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére hivatkozással adta meg.
Nem terheli továbbá a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség ha a napi munkaidő a fél órát nem haladja meg. Itt fontos megemlíteni, hogy ez alól kivételt képez, a munkáltatói jogkör gyakorlójában bekövetkezett változás, továbbá a behívás alapján történő munkavégzésnél, a legfeljebb napi hat óra tartamú részmunkaidőben történő foglalkoztatás esete.
A várhatóan tizenöt napot meghaladó külföldön történő munkavégzés
A várhatóan tizenöt napot meghaladó külföldön történő munkavégzés esetén a munkavállalót legkésőbb a külföldre való kiutazást megelőző hét nappal írásban tájékoztatni kell
a) a külföldi munkavégzés helyéről, tartamáról,
b) a pénzbeli és a természetbeni juttatásról,
c) a munkavégzés helyén irányadó díjazás, valamint az utazási, étkezési és lakhatási költségek megtérítésének szabályairól, feltételeiről,
d) a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről,
e) a határon átnyúló szolgáltatásnyújtást végző munkáltató és az általa kiküldött munkavállaló jogaival és kötelezettségeivel összefüggő lényeges információt tartalmazó egységes nemzeti honlap elérhetőségéről, továbbá
f) a hazatérésre irányadó szabályokról.
A c) és d) pontban előírt tájékoztatás munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére történő hivatkozással is megadható.
A munkáltató a fentebbi felsorolt tételekben, továbbá a felek nevében és a megállapodás teljesítése szempontjából lényeges adataiban bekövetkezett változásokról a munkavállalót legkésőbb a változás hatálybalépésének időpontjában írásban tájékoztatja. Nem terheli a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség, ha az előírt tájékoztatást, a munkaviszonyra vonatkozó szabály rendelkezésére hivatkozással adta meg.
BérPortál – www.berportal.hu-Minden jog fenntartva