Sokan végeznek önzetlenül mások javára önkéntes munkát. A közérdekű önkéntes tevékenység sokban különbözik a munkaviszonytól és a többi foglalkoztatási jellegű tevékenységtől. Az önkéntes tevékenységnek saját jogi szabályozása van. Ennek alapjaival érdemes tisztában lennie annak, aki maga önkénteskedik vagy önkénteseket fogad.
MI A KÖZÉRDEKŰ ÖNKÉNTES TEVÉKENYSÉG?
Magyarországon külön törvény szabályozza a közérdekű önkéntes tevékenységet.
Közérdekű önkéntes tevékenység az olyan saját elhatározásból, más vagy mások javára, ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenység, amelyet valaki önkéntesek fogadására jogosult szervezetnél végez.
Az önkéntesség fontos eleme, hogy a tevékenységet az érintett önként, saját elhatározása alapján végzi, és nem például azért, mert bíróság kötelezte erre.
Csak akkor beszélhetünk önkéntességről, ha a tevékenységet a közjó érdekében, illetve más vagy mások javára végzik. Nem közérdekű önkéntesség, ha valaki a tevékenységet saját javára vagy közeli hozzátartozója javára végzi.
Az önkéntes tevékenység ellenszolgáltatás nélkül, tehát ingyenesen végzett tevékenység. Ez azt jelenti, hogy a közérdekű önkéntes tevékenységgel kapcsolatosan sem az önkéntes, sem a közeli hozzátartozója vagyoni előnyhöz nem juthat.
Az önkéntes azonban nem marad teljesen juttatás nélkül. Vannak olyan juttatások, amelyeket a törvény nem tekint ellenszolgáltatásnak. Így például az önkéntes kaphat a tevékenység ellátásához szükséges munkaruházatot, védőfelszerelést, valamint biztosíthatják számára a tevékenység ellátása érdekében szükséges utazást, szállást, étkezést vagy ezek bizonylattal igazolt költségét megtéríthetik a számára. Az önkéntes kaphat a tevékenységéért jutalmat is, feltéve, hogy annak éves összege nem haladja meg a minimálbér havi összegének 20%-át. Külföldön végzett önkéntes tevékenység esetén napidíj is adható, ha annak egy hónapra számított összege nem haladja meg a minimálbér havi összegének 20%-át.
KI VÉGEZHET ÖNKÉNTES TEVÉKENYSÉGET?
Közérdekű önkéntes tevékenységet mindenki végezhet, aki a 10. életévét betöltötte.
A kiskorú önkéntesek tevékenységére vonatkoznak bizonyos korlátozó szabályok.
- A életévét be nem töltött személy csak olyan közérdekű önkéntes tevékenységet folytathat, amely megfelel életkorának, testi, értelmi és erkölcsi fejlettségének, illetve képességeinek, valamint amely nem veszélyezteti egészségét, fejlődését és tankötelezettségének teljesítését.
- A 16. életévét be nem töltött önkéntes külföldön nem végezhet közérdekű önkéntes tevékenységet.
- A 18 év alatti önkéntes 20 és 6 óra között nem végezhet közérdekű önkéntes tevékenységet.
- A 16 év alatti esetén a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítható idő nem haladhatja meg a tanítási szünet ideje alatt a napi 3 órát és a heti 12 órát, tanítási időben a heti 6 órát és tanítási napon a napi 2 órát, míg tanítási napon kívül a napi 3 órát.
- A 16. életévét betöltött, de 18. életévét be nem töltött személy közérdekű önkéntes tevékenységének ideje nem haladhatja meg a napi 4 és fél órát és a heti 18 órát.
- A 18. életévét be nem töltött önkéntesnek a közérdekű önkéntes tevékenység befejezése és másnapi megkezdése között legalább 14 óra pihenőidőt kell biztosítani.
HOL ÉS MILYEN KÖZÉRDEKŰ ÖNKÉNTES TEVÉKENYSÉG VÉGEZHETŐ?
Közérdekű önkéntes tevékenység olyan szervezetnél végezhető, amely a fogadó szervezetek nyilvántartásában szerepel.
A törvény meghatározza, hogy milyen szervezetek lehetnek fogadó szervezetek. Ezek például
- a helyi önkormányzat,
- magyarországi székhelyű civil szervezet, mint például egy egyesület vagy alapítvány,
- közhasznú szervezet,
- a magyarországi székhelyű egyház.
Természetesen nem kizárt, hogy valaki olyan személynél vagy szervezetnél végezzen önkéntes tevékenységet, amely nem minősül fogadó szervezetnek, de ebben az esetben a tevékenység nem számít közérdekű önkéntes tevékenységnek.
Közérdekű önkéntes tevékenységként az önkéntes elláthat minden tevékenységet, feltéve, hogy megfelel a jogszabályokban meghatározott képesítési, egészségügyi, nyilvántartásba vételi és más feltételeknek. Nem látható el a tevékenység önkéntesség keretében, ha jogszabály a tevékenységet meghatározott jogviszonyhoz köti (pl. közalkalmazotti jogviszonyhoz, munkaviszonyhoz), illetve, ha a tevékenység önkéntessel történő ellátását jogszabály kizárja.
Vannak olyan tevékenységek, amelyek végzése a törvény szerint nem minősül önkéntes tevékenységnek. Ilyenek
- az önkéntes véradás,
- az önkéntes, illetve létesítményi tűzoltóként végzett tevékenység,
- a polgári természetőri tevékenység és
- a közösségi szolgálat.
SZÜKSÉGES-E SZERZŐDÉS A KÖZÉRDEKŰ ÖNKÉNTESSÉGHEZ?
A közérdekű önkéntes tevékenységet önkéntes szerződés alapján lehet ellátni. A szerződésben meg kell határozni a tevékenység tartalmát, helyét, a tevékenységre fordítandó időt és a pihenőidőt, valamint az önkéntesnek biztosított juttatásokat.
Az önkéntes szerződés létrejöhet szóban is. Bizonyos esetekben a törvény előírja, hogy a szerződést írásba kell foglalni. Például, ha
- az önkéntes szerződést határozatlan időre vagy legalább 10 napra (kiskorú esetén 2 napra) kötik,
- az önkéntest engedélyköteles építési munkában foglalkoztatják,
- a közérdekű önkéntes tevékenységet külföldön végzik, vagy
- az írásba foglalást az önkéntes kéri.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
– – – – – – – – – –
A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak!
BérPortál – www.berportal.hu-Minden jog fenntartva
