Mintegy félmillió cég van Magyarországon. Nem könnyű hát olyan cégnevet találni, ami még senkinek nem jutott eszébe, és ráadásul a cégnyilvántartásba is bejegyezhető. De mit bír el a cégnév? Melyek a névadás szabályai?
Érdekes cégnevek, melyek nagyon is léteznek
A minap egy hivatalos ügyben találkoztam egy cégnévvel, mely semmiképpen nem nevezhető mindennapinak. Kíváncsi lettem, hogy mi mást találhatok még a cégek hivatalos nyilvántartásában, ha csak találomra rákeresek néhány gyerekkori mesefigurára. Nem kellett hosszan kutatnom, hiszen akármit írtam be, szinte mindenre volt találat.
Volt itt Fekete Péter, Piszkos Fred Közbelép, Mekk Elek, Mazsola és Tádé, no és Süsüből mindenféle variáció, legyen szó akár cukrászdai, büfé, mérnöki vagy gépjárműjavítással foglalkozó cégről. Sőt, még a kedvenc mesém, Lázár Ervin csoda meséjének címe, a Négyszögletű Kerekerdő és lakói, Vacskamati, Mikkamakka is megtalálható a cégnyilvántartásban. Igaz, a Négyszögletű Kerekerdő ma már nem létezik, mert végelszámolással megszűnt, de stílusosan erdőbirtokossági társulatként jött létre még a kilencvenes években. (A szemfüles olvasóknak elárulom, hogy nem a helyesírásommal van baj, amiért a „kerekerdőt” egybeírtam, de erről még később szó lesz.)
Ja, a mese linkjét nem tudtam kihagyni, ha valaki esetleg nem ismerné, csak ajánlani tudom. Felnőttként is igen szórakoztató, és élő bizonyítéka vagyok annak, hogy még egy jogásznak is van gyermeki énje. 😃 Lám, kissé el is kalandoztam. Végül is jó dolog, ha az életben olyankor is ismerős dolgok jönnek szembe velünk, mikor erre nem is gondolnánk. Még mondja valaki, hogy a mesék nem az életre készítenek fel! 😃
Hol találhatók a névadás szabályai?
Ideje visszatérni a mesék világából, hiszen a témánk, hogy milyen nevet adhatunk a cégnek?
Minden jogi személy névadásának szabályait a Polgári Törvénykönyv (rövidítve: Ptk.) tartalmazza, 3 fontos feltételt megfogalmazva.
Kifejezetten a cégnevekkel kapcsolatos részletes szabályokat a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényben (rövidítve: Ctv.) találjuk meg.
A Polgári Törvénykönyv 3 feltétele
- Névkizárólagosság
„A jogi személy nevének olyan mértékben kell különböznie a korábban nyilvántartásba vett más jogi személy elnevezésétől, hogy azzal ne legyen összetéveszthető.” – mondja ki a Ptk.
Ez a név kiválasztásának fő feltétele. Érthető, hiszen a jogi személyek esetén a név az, ami elsősorban megkülönböztetheti más szervezetektől. Ha a név nem megkülönböztethető, akkor alkalmatlan arra, hogy a szervezetet más szervezettől elkülönítse.
- Névvalódiság
„A jogi személy neve nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot. A jogi személy típusára vagy formájára vonatkozó elnevezést a jogi személy nevében fel kell tüntetni.” – olvashatjuk a Ptk.-ban.
Azt hiszem, ez elég egyértelmű.
- Névszabatosság
„A jogi személy nevében a jogi személy típusát, ha a név a jogi személy tevékenységét is tartalmazza, akkor a tevékenységet is magyar nyelven, a magyar helyesírás követelményeinek megfelelően kell feltüntetni.” – rendelkezik a Ptk.
Cégnév esetén ez a szabály azt jelenti, hogy a vezérszón kívül a cégnévben csak magyar szavak szerepelhetnek a magyar helyesírás szabályai szerint. De ez alól a vezérszó kivétel! Ezért találkozhatunk „Sü-Sü”, „kerekerdő”, „superhair”, „mystery” és még ezerféle (elnézést, tulajdonképpen majd félmillió féle) cégnévvel.
A vezérszó a cégnév lelke?
Az, hogy mi a vezérszó, már a Ctv. tartalmazza.
„A vezérszó elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. A vezérszó a cégnévben az első helyen áll. A vezérszó idegen nyelvű kifejezés, rövidítés és mozaik szó is lehet, amelyet latin betűkkel kell feltüntetni.”
Vagyis a fenti példáknál maradva a mystery, Süsü, Vacskamati és társai mind vezérszó a cégnévben. A vezérszó azonban nem csupán egy szó lehet, akár több szóból is állhat. Ezért van például Mekk Elek, Mazsola és Tádé, Négyszögletű Kerekerdő és a jól ismert Media Markt is, de még nagyon sok cég megemlíthető lenne.
A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. A vezérszónál nem előírás a helyesírás, ott inkább a fantázia szabhat határt. A cégnévben rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma, vagyis Bt., Kft. stb. meghatározásánál lehetséges.
Ami biztos, hogy tiltólistás a cégnév esetén
A cég elnevezésében nem szerepelhet, vagyis abszolút tiltólistán van:
– olyan személy neve, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be, vagy
– olyan kifejezés, szervezet neve, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható.
A fenti kategóriákba nem tartozó történelmi személyiségek nevei nem abszolút tiltólistásak, de főszabály szerint a Bölcsészettudományi Kutatóközpont engedélye szükséges a használatukhoz.
Olyan elnevezés esetén, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, pedig csak a jogosult hozzájárulásával lehet az elnevezést a cégnévben szerepeltetni.
Aki gyorsabb, azé lesz a cégnév
Ugye a cégek esetén nem játszik az, hogy sok István, János, Erzsébet vagy Ildikó legyen, mint a természetes személyek, vagyis az emberek névadásánál. Nem is beszélve arról, hogy például Kis János vagy Kovács Géza sem egyedül viseli ezt a nevet. A cégeknél a névkizárólagosság fontos szempont.
Éppen ezért kell szabály arra, ha két cég esetén ugyanaz a név lenne a választás. Ilyen esetben bizony el kell dönteni, hogy ki lehet a befutó.
A szabály az, hogy két vagy több azonos nevű cég közül a választott név viselésének joga azt illeti meg, amelyik a cégbejegyzési kérelmét elsőként nyújtotta be, illetve amelyik névfoglalással élt.
Ezek szerint stipi-stopi, foglalható is a cégnév?
Több éve már, hogy bevezették a névfoglalás lehetőségét. Azért ez sem korlátlan ideig fennálló lehetőség. Vagyis a cégnevek esetén nem találkozhatunk a domain nevekhez hasonlóan kialakult piaccal, ahol az élelmesebbek előre megvásárolnak a jövőben majd kapós domain neveket, és később megpróbálják azt haszonnal eladni.
A névfoglalás lehetősége 60 napra áll fenn, amikor a cégnyilvántartásba egyébként bejegyezhető cégnevet a cégbíróság kérelemre végzésével a kérelmező részére lefoglalja, és a cégnevek elektronikus úton vezetett nyilvántartásában feltünteti. Ez alatt az idő alatt más ezzel a cégnévvel a cégnyilvántartásba nem lesz bejegyezhető, illetve a cégnév nem foglalható le. Ha a cégnév felhasználására 60 napon belül nem kerül sor, a névfoglalás megszűnik.
Utóirat, csak a tisztánlátás kedvéért
A cikkben említett egyik cégnév birtokosa sem szponzorálta a cikket (legnagyobb sajnálatunkra 😃), így a vak szerencsének köszönhető, hogy példaként éppen az ő cégnevük került megemlítésre.
Mindenesetre a cégnyilvántartás adatai bárki számára hozzáférhető nyilvános adatok. Így szabad a gazda, ha a cégnevekre vagy kíváncsi. Sőt, ajánlott is előre ellenőrizni, hogy a megálmodott cégnév szabad-e még, hiszen a cégalapításhoz szükséges papírok elkészítésekor jó, ha legalább némi esély van a cégnév elfogadására a cégbírósági eljárásban.
Garantálni nem lehet, hogy senki nem előz meg az utolsó pillanatban, de ezért is alkották meg a névfoglalás lehetőségét, hiszen az növeli az esélyeket. A megálmodott cégnevet előre tudod ellenőrizni a cégjegyzékben, ha beírod, hogy mit szeretnél, és rákeresel, van-e már ilyen nevű cég bejegyezve. Az ingyenes cégjegyzéket itt érheted el: https://www.e-cegjegyzek.hu/?cegkereses
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak.
ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.
Kövess bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest.
BérPortál – www.berportal.hu – Minden jog fenntartva
