A megfelelő munkaerő toborzása egyáltalán nem könnyű feladat. Sok szektorban van erős munkaerőhiány Magyarországon és ez a munkavállalók egy részét kényelmi pozícióba helyezi. Ha nem tetszik adott munkavállalónak munkahelye, egyszerűen beadja a felmondását és továbbáll. Az sem könnyíti meg a cégek életét, hogy a ma munkavállalója már közel sem biztonsági játékot játszik, nem a lojalitás lett a fő értékmérője a szakembereknek. Ebben a helyzetben nagyon nem mindegy, hogy egy cég miként bánik munkavállalójával.
Vannak egyetemes elvárások munkavállalói oldalon, melyek alapját képezik elégedettségüknek. Ilyen az elvégzett munka mértékéhez megfelelően igazított fizetési sáv, emberbarát munkaidőkeret, kulturált, biztonságos munkakörnyezet. Ha egy vállalat már ezeket az alap elvárásokat sem tudja teljesíteni, nagy bajban van és lesz is a jövőben. Ezek az alapok, de közel sem elegendőek. Vannak sokkal nehezebben definiálható munkavállalói elégedettséget erősen befolyásoló tényezők. Ilyen például a vezetőség kompetenciája, de akár olyan apróság is, minthogy milyen csapatépítő programokat szervez adott munkaadó.
HR oldalon talán a legnagyobb nehézséget az okozza, hogy alapvetően a szakmai vezetést, felső-vezetést kell elégedetté tennie, de közben össze kell hangolnia a munkavállalók igényeivel is. A kettő pedig sajnos nagyon sokszor nem egyezik meg. Olyan nincs egy munkahelyen, hogy mindenki egyenlő mértékben elégedett legyen. Nem is gondolom, hogy a HR-nek ez lenne a feladata. Akkor viszont, amikor egy vállalatnál jelentős mértékű fluktuáció érzékelhető, melynek nincsenek kézzelfogható okai, feltétlen szükségszerű egy alapos szervezeti átvilágítás.
Mik a legnagyobb nehézségek?
Minden szervezeti változtatás alapja, hogy maguk a vezető beosztást betöltő kollégák egyetértése adott legyen. Sok helyen azért hiúsul meg a változás, mert egy, vagy akár több vezető nem veszi kellően komolyan a feladatot, nem képvisel egyértelmű támogató álláspontot beosztottjai előtt, így maguk a munkavállalók sem fognak a változás mellé állni. Vagy ami még rosszabb, úgy érzik, teljesen felesleges problémáikat kommunikálni, hiszen úgy sem veszik őket kellően komolyan. Fontos, hogy bármilyen szervezeti változást szeretne adott vállalat bevezetni az, aki adott projektet koordinálja szerezze meg a vezetők beleegyezését, támogatását. Értesse meg, miért van szükség a változásra és valamilyen módon igyekezzen egyetértés kivívni. Addig nincs esélye még a legapróbb változás bevezetésének sem, amíg minden vezetője adott vállalatnak nem ért egyet, nem kommunikálja hitelesen annak szükségességét.
Honnan lehet rájönni hol a hiba?
A magas fluktuáció oka rengeteg helyen kereshető, éppen ezért nem lehet minden vállalatnál ugyan azokkal a sablonokkal dolgozni. A probléma felderítése szintén a – „nem szeretem” feladatok egyike vezetői oldalon, hiszen nem egy esetben magát a vezetőt is érinti kritika. Mielőtt egy vállalat bármilyen változás bevezetése mellett teszi le a voksát, kénytelen lesz megkérdezni magukat a munkavállalókat hogyan érzik magukat, min változtatnának. Sokszor fájó lehet a probléma gyökerének felfejtése, de elengedhetetlen lépés.
Érdekesség az, hogy a munkavállalók jelentős százaléka, ha megkérdezik miért hagyta ott legutóbbi munkahelyét, egészen más választ ad, mint azt várnánk. A legtöbben ugyan is, nem a fizetés vagy a jobb szakmai lehetőség reményében távoztak munkaadójuktól. Sok esetben egészen egyszerűen a megbecsültség hiánya volt az, ami indukálta adott munkavállaló távozását. Itt most nem extra juttatásokról, home office lehetőségekről beszélünk. Alapvető emberi megbecsültségről. Szomorú, hogy ezt a tényezőt még mindig figyelembe kell venni, de nagyon sok vállalatnál elfelejtenek megfelelő pozitív visszajelzéseket adni a munkavállalóknak, pedig sokszor már önmagában az is nagyban növelheti a lojalitás mértékét, ha egy szóbeli dicséretet kap valaki munkájáért. Nem kerül semmibe, de az értéke felbecsülhetetlen.
A munkavállalói elégedettség fenntartását nem feltétlenül kell milliós kiadásként elkönyvelnie egy cégnek sem. Egy kis odafigyeléssel és a vezetők megfelelő edukációjával hatalmas eredményeket lehet elérni. A HR pedig nem húzhatja ki magát a fluktuáció felelőssége alól, még ha közvetlenül nem is az ő hibája egy-egy munkavállaló elvesztése. Ugyan úgy HR felelősség az is, hogy felismerje, ha valami nem működik optimálisan humán oldalon egy szervezetben és feladata egy megoldó képlet kitalálása. Nem mindig megy belülről a változás indukálása, de ezért is jöttek létre szervezeti tanácsadással foglalkozó cégek, szolgáltatások.
Sok ilyen helyezetben egy kívülálló sokkal objektívebben fel tudja deríteni a probléma gyökerét és könnyebben fog tudni változást elindítani, mivel adott szervezet munkatársai is könnyebben hisznek objektív ítéletében.
Ahhoz, hogy egy cég hosszútávon prosperálni tudjon és folyamatosan biztosítani tudja fejlődését, stabil és elkötelezett munkavállalókkal kell rendelkeznie. Ez viszont nem fog csak úgy magától kialakulni. Attól még, hogy egy szakember fizetést kap a munkájáért nem lesz elkötelezett vagy elégedett. Fontos, hogy ha egy vállalatnál magas a fluktuáció aránya, az ne legyen természetes dologként kezelve. A legtöbb esetben igen könnyű a megoldás, általában csak annyi a nehézség, hogy egyáltalán elinduljon egy optimalizációs folyamat. Ha sikerül elfogadni, hogy változásra van szükség és ezzel egyet tud érteni a vezetőség, onnantól már magának a problémának a felderítése és kezelése már viszonylag gyerekjáték lesz.
Karrierszerviz: www.karrierszerviz.hu
BérPortál – www.berportal.hu – Minden jog fenntartva
