Egy munkahelyen előfordulhatnak olyan szituációk, amikor is a felek közötti jogviszony azonnali megszakítása válik szükségessé, akár a munkáltató, akár a munkavállaló részéről. Ezen esetekre nyújt megoldást a Munka Törvénykönyve, az azonnali hatályú felmondás (régebbi nevén: rendkívüli felmondás) lehetőségével. Fontos azonban tudnunk, hogy erre szigorú feltételek betartása mellett kerülhet csak sor. Nézzük most meg az alapvető tudnivalókat, az azonnali hatályú felmondásról.
A munkáltatónak és a munkavállalónak is jogában áll, hogy a felmondás bármelyik formájával éljen. Alapvető szabály azonban, hogy a felmondást minden esetben írásban kell rögzíteni. Ez a szabály értelemszerűen mind a munkáltatóra, mind a munkavállalóra egyaránt vonatkozik.
Fontos tudnunk, hogy a munkaviszony azonnali hatályú felmondással történő megszüntetésére, csak a törvényben meghatározott esetekben van mód. Természetesen ezzel a joggal a törvényi feltételek betartása mellett mind a munkáltató, mind a munkavállaló élhet.
A törvény szigorúan határozza meg az azonnali hatályú felmondás indokait. A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél
a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal
jelentős mértékben megszegi, vagy
b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
Figyeljünk rá, hogy az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni. A tudomásszerzés időpontjának, ha az azonnali hatályú felmondás jogát testület jogosult gyakorolni, azt kell tekinteni, amikor az azonnali hatályú felmondás okáról a testületet tájékoztatják. Nem árt, ha tudjuk, hogy nem lehet az azonnali hatályú felmondás jogát gyakorolni, ha az ok bekövetkeztétől egy év eltelt, illetve bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévült. Tehát a fentebbiekben részletezett határidők elteltét követően az azonnali felmondás jogát nem lehet gyakorolni.
A munkavállaló azonnali hatályú felmondása esetén a munkáltató köteles részére a felmentés időtartamára járó távolléti díjat, valamint a végkielégítést megfizetni, amennyiben a munkavállaló nyilatkozata nem jogellenes.
Azonnali hatályú felmondással – indokolás nélkül – megszüntetheti
a) a fél a munkaviszonyt a próbaidő alatt,
b) a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt.
A b) pont szerinti megszüntetés esetén a munkavállaló jogosult tizenkét havi, vagy ha a határozott időből hátralévő idő egy évnél rövidebb, a hátralévő időre járó távolléti díjára.
Az azonnali hatályú felmondás esetében tehát, a munkaviszonyt a másik fél hozzájárulása nélkül szüntetik meg. Figyeljünk azonban arra, hogy az azonnali hatályú felmondás utólagos kiegészítésére nincs lehetőség és a felmondás szabályai sem alkalmazhatók, ezért járjunk el nagyon körültekintően!
Kapcsolódó jogszabály:
Munka Törvénykönyve
Minden jog fenntartva – BérPortál – www.berportal.hu
