A kaucióval gyakran találkozhatunk lakásbérleti vagy más bérleti szerződések esetén. A kaució, vagy más néven óvadék, nem csupán bérleti szerződéseknél, hanem más típusú szerződésekben is szolgálhat biztosítékul. Mit érdemes tudni a kaucióról?
Mi a kaució?
A kaució a szerződéses biztosítékok egyik elterjedt formája. A kaució kifejezést a köznyelvben használják, de a jogszabályokban ilyen elnevezést nem találunk. Jogi szaknyelven a kauciót óvadéknak nevezik. A jogszabályokban és szerződésekben is az óvadék elnevezéssel találkozhatunk.
Az óvadék a szerződésben foglalt kötelezettség teljesítésének biztosítására szolgál. Amennyiben az óvadékot nyújtó fél a szerződésben foglalt kötelezettségét megszegi, akkor a másik szerződő fél az óvadékot felhasználhatja a szerződés alapján fennálló követeléseinek kielégítésére. Látható, hogy e szerepét csak akkor tudja betölteni, ha az óvadékot a másik félnek átadják vagy más módon rendelkezésre bocsátják. Ennek elmaradása esetén nem beszélhetünk óvadékról.
Mi adható kaucióként?
A kaució tárgya leggyakrabban pénz. Ez adható át a legegyszerűbben a jogosult részére, és szükség esetén az óvadék felhasználása is könnyen megoldható.
Kaucióként más dolog is szolgálhat, különösen értékpapír, betétszerződésből eredő követelés vagy akár pénzforgalmi bankszámlán lévő összeg is. Az értékpapírok jelentős része elektronikusan előállított és nyilvántartott értékpapír. Az ilyen, úgynevezett dematerializált értékpapírok is szolgálhatnak óvadékként.
Óvadék tárgyát képezhetik például a befektetési vállalkozások és az árutőzsdei szolgáltatók által kezelt pénzügyi eszközök is. Ilyen például az ügyfélszámla-követelés, az értékpapírhoz vagy áruhoz kapcsolódó opció.
A kaució alapítása
Ha az óvadék tárgyául pénz szolgál, akkor az óvadék alapításához az erre vonatkozó szerződés és az óvadékul szolgáló pénz jogosult részére való átadása szükséges. Pénz esetén az óvadék átadása rendszerint az összeg készpénzben vagy átutalással való kifizetésével történik. Például lakásbérlet esetén a bérlő a bérbeadónak átutalja a bérleti díj három havi összegével megegyező összegű kauciót.
Amennyiben papír alapú (nem dematerializált) értékpapír szolgál óvadékként, akkor az óvadék alapításához ugyanúgy kell eljárni, mint pénzbeli óvadék esetén.
Ha az óvadék tárgya dematerializált értékpapír, fizetésiszámla-követelés (pénzforgalmi bankszámlán lévő összeg), akkor az óvadék alapításához a szerződés mellett szükséges, hogy az óvadék tárgya egyértelműen azonosítható módon az óvadék jogosultjának hatalmába kerüljön, vagy az óvadék kötelezettjének korlátlan rendelkezése alól egyébként kikerüljön. Ez leggyakrabban úgy történik, hogy a számlavezető pénzintézet, az óvadék jogosultja és kötelezettje háromoldalú szerződést kötnek. Ebben a szerződésben korlátozzák az óvadékot adó fél rendelkezési jogát az értékpapírszámla vagy a pénzforgalmi számla felett. Ez azt jelenti, hogy például a számlavezető bank az óvadék jogosultjának a számlára vonatkozó rendelkezéseit a számlatulajdonos jóváhagyása nélkül is teljesíti az óvadék összegéig, míg a számlatulajdonos rendelkezéseinek teljesítéséhez az óvadék jogosultjának jóváhagyása is szükséges.
A kaució felhasználása, visszaadása
Az óvadék akkor használható fel, ha az óvadékot nyújtó fél a szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti. Ebben az esetben az óvadék jogosultja az óvadékot felhasználhatja követelésének kielégítésére. Fontos, hogy az óvadék nem használható fel korlátlanul. A jogosult az óvadékot csak a szerződésben foglalt követelésének kielégítésére használhatja, egyéb célra már nem.
A követelésnek az óvadékból történő kielégítése többféle módon történhet. Ha az óvadék tárgya pénz, fizetésiszámla-követelés, tőzsdei vagy egyéb nyilvános piaci árral rendelkező értékpapír, akkor az óvadék jogosultja – a biztosított követelés összege erejéig – az óvadék tulajdonjogát megszerezheti. Például, ha a bérlő a bérleti díjat nem fizeti meg, akkor a bérbeadó az elmaradt bérleti díjat az óvadékból levonhatja.
Amennyiben a törvény nem engedi meg, hogy a jogosult az óvadékot közvetlenül megszerezze, akkor a kielégítés bírósági végrehajtás útján, vagy törvényben meghatározott más módon történhet. Például az óvadék jogosultja általi értékesítéssel.
Amennyiben a kaucióval érintett szerződés megszűnik, akkor az óvadék jogosultja köteles elszámolni a kapott óvadékkal. A követeléseinek kielégítésére fel nem használt óvadékot a szerződés megszűnése után vissza kell adni a kötelezettnek.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
+36 (1) 266-6621, +36 (30) 692-9392
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest
BérPortál – www.berportal.hu-Minden jog fenntartva
