A nők munkaerőpiaci helyzetét tulajdonképpen a család- és foglalkoztatáspolitika kapcsolata határozza meg. Éppen ezért számos intézkedés született már a kisgyermekes nők foglalkoztatásának támogatására.
A kiskorú gyermeket nevelő szülőt a foglalkoztatása során kiemelt munkajogi védelem mellett, a szülői szerep és a munkavégzés összehangolását, valamint a családi élet védelmét biztosító kedvezmények is megilletik. Az állam a család és a munkavállalás összeegyeztethetőségének érdekében ösztönzi a részmunkaidőben történő, illetve az egyéb atipikus foglalkoztatási formákban való munkavégzést. A legalább három kiskorú gyermeket nevelő, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő, illetve a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő szülőt foglalkoztatása során az ezen körülményeket figyelembe vevő további kedvezmények illetik meg.
A várandós anyát, illetve a kiskorú gyermeket nevelő szülőt külön törvény szerinti kedvezmények illetik meg
a) a foglalkoztatásra irányuló szerződés munkavégzés helyének megváltozása miatti módosítása,
b) a rendkívüli, illetve az éjszakai munkavégzésre való igénybe vehetőség,
c) a más helységben végzendő munkára kötelezés, továbbá
d) a várandóssággal összefüggő orvosi vizsgálat munkaidő-kedvezménye esetén.
Fontos figyelembe vennünk, hogy a várandós, illetve egy évesnél fiatalabb gyermeket nevelő nőt csak az egészségi állapotának megfelelő olyan munkakörben lehet foglalkoztatni, amelyhez hozzájárult, és amelyben alapbére nem kevesebb, mint a megelőző munkakörében. A megfelelő munkakör felajánlása vagy kialakítása a foglalkoztató feladata. Amennyiben a foglalkoztató nem tud ilyet biztosítani, a nőt a munkavégzés alól fel kell menteni, és részére külön törvényben foglaltak szerint alapbért kell folyósítani.
A szülőt külön törvény szerinti fizetés nélküli szabadság illeti meg a gyermeke otthoni
a) gondozása céljából legalább a gyermek harmadik életéve, illetve tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek, ikergyermekek nevelése esetén a külön törvény szerinti korhatár betöltéséig,
b) ápolása céljából legalább a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig, illetve ezt követően a személyes ápolás indokoltságának igazolása alapján.
A szülő külön törvény szerinti felmondási védelem alatt áll, ha
a) háromévesnél fiatalabb gyermeket nevel,
b) beteg gyermekét ápolja,
c) várandós, szülési szabadságon vagy a gyermek otthoni gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon van, illetve emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésben vagy gyermek örökbefogadására irányuló eljárásban vesz részt.
Figyeljünk rá, hogy a gyermek gondozása céljából igénybe vett ellátásból a foglalkoztatásba visszatérő szülőt kérésére – legalább a gyermek harmadik életévének betöltéséig – részmunkaidőben kell foglalkoztatni.
A család gyermekvállalással és gyermekneveléssel kapcsolatos feladatai ellátásának segítésére – külön törvényben foglaltak szerint –
a) mindkét szülő pótszabadságra,
b) a gyermekét szoptató anya munkaidő-kedvezményre, és
c) a várandós, illetve szülő nő szülési szabadságra jogosult.
A szülési szabadság időtartama nem lehet rövidebb huszonnégy hétnél, kivéve, ha az anya a szülést követően nem tudja, vagy nem akarja a gyermekét gondozni.
A családok védelméről szóló törvény szerinti foglalkoztatási védelmekhez és kedvezményekhez képest más jogszabály, munkaviszonyra vonatkozó szabály, illetve egyedi foglalkoztatói intézkedés a gyermeket nevelő foglalkoztatottra nézve kedvezőbb szabályokat is megállapíthat, különösen, ha a foglalkoztatottra nemcsak a gyermek neveléséből, hanem más, rászoruló családtag iránti kötelezettségből eredő gondozási feladat is járul.
Forrás: 2011. évi CCXI. Törvény a családok védelméről
BérPortál – www.berportal.hu – Minden jog fenntartva
