Szabadságok kiadása
Szabadságok kiadása

 

A szabadság célja

A szabadság célja az évi szokásos hosszabb egybefüggő pihenés, kikapcsolódás, regenerálódás biztosítása. Ezen időtartam alatt a munkavállaló mentesül a munkavégzési- és rendelkezésre állási kötelezettség alól.

A munkavállalókat a munkaviszonyban töltött naptári évenként szabadság illeti meg. A szabadság alap- és pótszabadságból áll. A fizetett alapszabadság mértéke évente 20 munkanap.

 

Munkában töltött időnek minősül:

  • A munkaidő beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,

  • A szabadság,

  • A szülési szabadság,

  • A gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első 6 hónapja,

  • Naptári évenként 30 napot meg nem haladó keresőképtelenség

  • A tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés 3 hónapot meg nem haladó időtartama,

  • A munkavégzési kötelezettség alóli mentesülésnek a Mt. 55. § (1) bekezdés b)-k) pontjaiban meghatározott időtartamok.

 

Pótszabadság

A pótszabadság különböző jogcímeken jár. A munkavállaló életkorától függően a pótszabadságok száma 1-10 napig terjed. A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben a törvényben meghatározott életkort betölti.

Pótszabadság jár a 16 évesnél fiatalabb gyermekek száma alapján is. Egy gyermek után 2, két gyermek után 4, kettőnél több gyermek után összesen 7 nap. Fogyatékos gyermek esetén a pótszabadságok száma az előbbieken felül 2 nappal növekszik.

Az apát gyermeke születésekor, legkésőbb a szülést követő második hónap végéig 5, ikergyermekek esetén 7 nap pótszabadság illeti meg. Fiatal munkavállalónak is járnak plusz szabadságnapok – évente 5 – utoljára abban az évben, amikor a 18. életévét betölti. Abban az esetben, ha a munkaviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság időarányos része jár. A fél napot elérő töredéknap egész napnak számít.

 

Szabadság kiadása

A szabadság kiadása a munkáltató kötelezettsége, azt a beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. Ahhoz, hogy rendeltetését betölthesse, természetben kell biztosítani a munkavállaló számára. Pénzbeli megváltás – kivéve a munkaviszony megszűnése esetén – nem lehetséges. 

A szabadság kiadásának időpontjáról a munkavállalót előzetesen meg kell hallgatni. A munkáltatót ezen időpont meghatározásakor, annak esetleges módosításakor, a szabadság tárgyéven túli kiadásakor, a megkezdett szabadságról való visszarendeléskor köti a munkavállaló érdekeinek méltányos mérlegelésével, valamint a jóhiszemű, tisztességes és rendeltetésszerű joggyakorlással összefüggő, Mt. 6.§ (3) bekezdés szerinti kötelezettség.

Imént említett rendkívüli esetekben – a szabadság időpontjának módosítása, a szabadság megszakítása, visszarendelés – a munkaadó köteles megtéríteni a munkavállaló felmerült kárát és költségeit.

Évente 7 nap szabadságot a munkáltató abban az időpontban köteles kiadni, amikor a munkavállaló kéri, azonban ezzel kapcsolatos igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie munkaadója felé. Ezt a 7 napot legfeljebb két részletben kell kiadni.

A szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő naptári napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól. Ettől el lehet térni közös megállapodással. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell.

 

Főszabály és kivételek a szabadság kiadásánál

A szabadságok kiadásánál a főszabály az, hogy azt az esedékesség évében kell kiadni. Ez alól négy kivételt ismer a törvény:

  • Ha a munkaviszony az év utolsó negyedévében keletkezett, ekkor a szabadság kiadására a tárgyévet követő év március 31-ig sor kerülhet (Bővebben: Mi lesz a ki nem vett szabadsággal?)

  • Ha a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehet kiadni, akkor az ok megszűnésétől számított 60 napon belül

  • A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén, ha erre a kollektív szerződés őt feljogosítja, a szabadság egynegyedét legkésőbb a következő év március 31-ig adhatja ki.

  • Végül a munkáltató és a munkavállaló meg is állapodhatnak abban, hogy a munkavállaló a kor szerinti pótszabadságát a következő évre viszi át. Ez a megállapodás csak az adott naptári évre szól, a következő évre új megállapodást lehet kötni a pótszabadságok tekintetében.

Amennyiben a szabadság a tárgyévben elkezdődik, és a következő évre átnyúló napok száma nem haladja meg az 5-öt, akkor az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni. Az eddig tárgyalt szabadság időtartamára természetesen a munkavállalót díjazás illeti meg, távolléti díj formájában.

Díjazás nélkül is igénybe vehet a munkavállaló szabadságot, amennyiben a tárgyévben járó szabadságnapjait már felhasználta. Az igénybevételt megelőzően ez esetben is legalább 15 nappal korábban írásban kell jeleznie munkáltatója felé, hogy fizetés nélküli szabadságot kíván igénybe venni.

 

Ön bérszámfejtő? – Tegye magát ismertté!

 

Megosztás