Milyen formában segíthetnek a vállalkozás feladatainak elvégzésében a családtagok? Sok egyéni vállalkozóban és családi vállalkozás tagjában merülhet fel ez a kérdés. 2012. január 1-jétől kikerült az 1997. évi LXXX. Törvény (továbbiakban: Tbj.) szabályai alól a segítő családtag fogalma. Ezért a családtag esetenkénti foglalkoztatására munkaviszony, egyszerűsített foglalkoztatás, illetve megbízási jogviszony jöhet szóba.

A jogviszony kiválasztásánál a szempontokat összességében kell vizsgálni, ez alapján állapítható meg, hogy valóban megbízásról, vagy leplezett munkaviszonyról van e szó. Az ellenőrzések során a hatóságok megállapíthatják, hogy a megbízás a munkaviszony tartalmi elemeit tartalmazza, és ebben az esetben megállapítják a színlelt szerződés tényét, és ennek jogkövetkezményeit. Ezért fontos, hogy megkülönböztessük a jogviszonyokat egymástól a jellemzőik alapján. Segítséget jelenthet ebben a 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelv a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról.

A munkaviszonyra jellemző, hogy a munkavállaló munkavégzése munkabér ellenében történik, a munkakörébe tartozó feladatok elvégzésére irányul, a munkaszerződésben meghatározott helyen, előírt munkaidőben, személyesen, folyamatosan és rendszeresen, a munkáltató széles körű ellenőrzési joga mellett. A munkavállalót rendelkezésre állási kötelezettség terheli, köteles az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni, a munkaidő alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni. Munkaviszony esetén a munkavégzés időtartamát, a munkarendet, a munkaidő beosztást az Mt. által szabályozott korlátok között a munkáltató határozza meg.

Egyszerűsített foglalkoztatás is szóba jöhet, ilyenkor mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén 500 forint, míg alkalmi munka esetén 1000 forint közterhet kell fizetni a munkaviszony minden naptári napjára. Az egyszerűsített foglalkoztatásnál azonban figyelemmel kell lenni bizonyos kritériumokra a lehetséges alkalmi munkavállalók számát illetően, illetve a ledolgozható napok tekintetében. Fontos, hogy a munkavállaló az egyszerűsített foglalkoztatás idejére nem válik biztosítottá. Ezért, ha nincs egyéb jogviszonya, akkor ezekre a napokra is fizetnie kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot (havi 6930 ft)

Megbízási szerződést feladatellátásra lehet kötni. A Polgári jogi jogviszony esetében a feladat elvégzésének kizárólag a határidejét, vagy teljesítési részhatáridőket, illetve az ügy ellátásának időpontját állapítja meg a megrendelő. A munkaidő ilyenkor nincs beosztva, a munka elvégzéséhez szükséges időt a vállalkozó saját maga szervezi meg, saját maga határozza meg a feladat által megkívánt módon. A Ptk. szerint a megbízott köteles a rá bízott feladatot a megbízó utasításai szerint, gondosan ellátni. A megbízó köteles díjat fizetni, kivéve, ha az ügy természetéből, illetve a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott a munkát ingyen vállalta. A Ptk. tehát megengedi, hogy bizonyos esetekben a megbízási szerződés ingyenes legyen.

A megbízási szerződés alapján munkát végző akkor minősül biztosítottnak, ha a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30%-át, illetve naptári napokra annak harmincad részét. Ez 2015-ben 31500, illetve 1050 forint. Amennyiben a megbízott nem minősül biztosítottnak, úgy bejelentési kötelezettség sem terheli a megbízót a T1041-es nyomtatványon. Ha a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott családtag a munkavégzésért semmilyen ellenértéket, illetve ellenszolgáltatást nem kap, akkor nem jön létre biztosítási jogviszony, és nem keletkezik adó-, járulék- és szocho fizetési kötelezettség.

Alapvetően tehát a fentiekből az következik, hogy lehetséges foglalkoztatni a családtagot ingyenesen, járulék és adó fizetés nélkül. De ez csak eseti megbízásoknál, egyes feladatok ellátására, esetleg alkalmankénti helyettesítésre vonatkozik, a megbízási szerződés ennek megfelelő, körültekintő megfogalmazásával.

Megosztás