Előző cikkünkben a munkaerő kölcsönzés kialakulásáról, jellemzőiről adtunk tájékoztatást. Sorozatunk e heti cikkében áttekintjük a jogi szabályozás lényegi pontjait.

A munkaerő-kölcsönzői tevékenységet a többször módosított 2012. évi I. törvény valamint a módosított 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: rendelet) szabályozza.

Először nézzük meg, hogy ki és milyen feltételek mellett folytathatja a munkaerő kölcsönzési tevékenységet:

a) az az EGT-államban székhellyel rendelkező vállalkozás, amely a rá irányadó jog szerint munkaerő-kölcsönzést folytathat, vagy

b) az a belföldi székhelyű, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság vagy – a vele tagsági viszonyban nem álló munkavállaló vonatkozásában – szövetkezet,

amely megfelel a törvényben vagy az egyéb jogszabályban foglalt feltételeknek és az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásba vette.

A nyilvántartásba vétel feltételei:

  1. a kérelmezőt a cégjegyzékbe bejegyezték és a létesítő okirata a munkaerő-kölcsönző tevékenységet tartalmazza,

  2. a kérelmezőnek vagy az általa foglalkoztatott legalább egy személynek a kormányrendelet 1. mellékletében meghatározott képesítése, gyakorlata van,

  3. a kérelmezőnek a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiség áll rendelkezésre,

  • a kérelmező vagyoni biztosítékkal rendelkezik, amelynek összege kétmillió forint.

A munkaerő-kölcsönző a tevékenységét csak a munkaügyi központ nyilvántartásba vételéről szóló határozatának jogerőre emelkedését követően kezdheti meg.

A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti megállapodást írásba kell foglalni. A megállapodás tartalmazza a kölcsönzés lényeges feltételeit, a munkáltatói jogkör-gyakorlás megosztását. A munkaviszony megszüntetésének jogát kizárólag a kölcsönbeadó gyakorolhatja. Semmis a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között létrejött megállapodás, ha

a) a kölcsönbeadó vagy a kölcsönvevő tulajdonosa – részben vagy egészben – azonos,

b) a két munkáltató közül legalább az egyik valamely arányban tulajdonosa a másik munkáltatónak, vagy

c) a két munkáltató egy harmadik szervezethez kötődő tulajdonjogi viszonya alapján áll kapcsolatban egymással.

A fenti szabályok biztosítják, hogy legyen lehetőség a járulékfizetés elkerülésére, illetve annak áthelyezésére más, kapcsolt cégbe.

Érvénytelen az a megállapodás, amely

a) a munkaviszony megszűnését vagy megszüntetését követően a kölcsönvevővel való jogviszony létesítési tilalmat vagy korlátozást ír elő,

b) alapján a munkavállalónak a kölcsönbeadó javára díjazást kell fizetni a kölcsönzésért vagy a kölcsönvevővel történő jogviszony létesítésért.

Tilos munkavállaló kölcsönzése:

  • jogszabály által meghatározott tilalomba ütköző munkavégzésre,

  • a kölcsönvevő olyan munkahelyén, illetve telephelyén történő munkavégzésre, ahol sztrájk van, a sztrájkot megelőző egyeztetés megkezdésétől a sztrájk befejezéséig,

  • ha a kölcsönvevőnél a munkavállaló munkaviszonya – a munkáltató működésével összefüggő okra alapozott rendes felmondásával, illetve a próbaidő alatt azonnali hatályú megszüntetésével legfeljebb 6 hónapja szűnt meg.

A kikölcsönzés tartama nem haladhatja meg az öt évet, ideértve a meghosszabbított vagy az előző kikölcsönzés megszűnésétől számított hat hónapon belül történő ismételt kikölcsönzést. Ez azt jelenti, hogy pl. ha egy munkavállalót 2 évre kölcsönöztünk, majd 3 hónap elteltével újra szerződést kötünk ugyanezen a munkavállaló kölcsönzésére, akkor ezt már csak 3 évre tehetjük meg.

A kölcsönbeadó a kölcsönvevő kérésére köteles legkésőbb a munkavállaló munkába állásáig

a) az adózás rendjét megállapító jogszabály szerint a munkáltató és a kifizető által foglalkoztatott személy adataira vonatkozó, a biztosítási jogviszony kezdetéről szóló, állami adóhatósághoz teljesített bejelentés (T1042), valamint

b) a külön jogszabály szerinti kölcsönbeadóként történt nyilvántartásba vételét igazoló okirat másolatát átadni.

A kölcsönvevő – eltérő megállapodás hiányában – köteles legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig a kölcsönbeadóval közölni mindazokat az adatokat, amelyek a munkabér kifizetéséhez, valamint a munkaviszonnyal összefüggő, a munkáltatót terhelő bevallási, adatszolgáltatási, fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükségesek. A kölcsönvevő az utolsó munkában töltött napot követő három munkanapon belül köteles a szükséges adatokat a kölcsönbeadóval közölni, ha a munkaviszony a hónap közben szűnik meg.

Külföldi kölcsönző és belföldi kölcsönvevő esetében a bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek másképp alakulnak. A belföldi kölcsönvevőnek egyrészt a TMUNK elnevezésű nyomtatványt kell benyújtania a munkavégzés megkezdését megelőzően. Ez tartalmazza a kölcsönvevő nevét, adószámát, a külföldi kölcsönbeadó nevét, adószámát, a munkavállaló nevét, adóazonosítóját, valamint a foglalkoztatás megkezdésének napját. Ezzel egyidejűleg a T1042-es nyomtatványt is be kell nyújtania a kölcsönvevőnek, hiszen a munkavállaló – hiába áll munkaviszonyban külföldi céggel – Magyarországon lesz biztosított, mert a munkavégzés itt történik. Természetesen a belföldi kölcsönvevő a 08-as bevallásban bevallja és megfizeti a minimálbér után fizetendő járulékokat is.

Fontos szabály, hogy a kölcsönvevő a munkavállalót más munkáltatónál történő munkavégzésre nem kötelezheti.

A kikölcsönzés tartama alatt

a) a munkavállaló munkavédelmével,

b) a Mt. 51. § (1) és (3)-(5) bekezdésében foglaltakkal, valamint

c) a munkaidővel és pihenőidővel, ezek nyilvántartásával

kapcsolatos, a munkáltatót megillető jogokat és terhelő kötelezettségeket a kölcsönvevő gyakorolja és teljesíti.

Fentieken túl a kölcsönbeadónak a tárgyévi tevékenységéről a tárgyévet követő év január 31-éig a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett adatlapon, telephelyenként adatszolgáltatást is kell készítenie.

Megosztás