Mobilitási célú támogatás

 

Új elem az adómentesen adható juttatások között

Egyre több munkáltató keres képzett munkaerőt, sokszor több hónapon keresztül sikertelenül. Ilyenkor akár más, távolabbi településről is hajlandóak munkaerőt felvenni. A tetemes utazási költség és idő ugyanakkor jelentős terhet ró a munkavállalóra. A kormányzat célja a munkavállalók ezen terheinek csökkentése, a munkaerő mobilitás elősegítése.

Ennek érdekében került bevezetésre 2017. január 1-jétől az adómentesen adható mobilitási célú lakhatási támogatás.

Az adómentesen adható juttatásokat a munkáltatók előszeretettel alkalmazzák cafeteria elemként, hiszen adót, járulékokat spórolnak meg.

Nézzük, hogy milyen feltételek mellett adható ez az új elem. A szabályokat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. Törvény 1. számú mellékletében találjuk meg. E szerint a feltételek fennállása esetén a foglalkoztatás első öt évében adómentes az ugyanazon munkáltató által nyújtott lakhatási támogatás meghatározott része. Ez a meghatározott rész a

  • foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát,
  • foglalkoztatás második hónapjában a minimálbér 25 százalékát,
  • foglalkoztatás első 48 hónapját követő 12 hónapban a minimálbér 15 százalékát
  • meg nem haladó összeg.

Maximum tehát ekkora összegeket adhat a munkáltató adómentesen ha a többi feltétel is megvalósul.

Fontos tisztázni, hogy ugyanazon munkáltatónak minősül az a személy, aki/amely a munkáltatónak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozása. Ugyanakkor nem tekinti a jogszabály munkavállalónak azt a magánszemélyt, akivel a munkáltató a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő kapcsolatban áll.

A mobilitási célú lakhatási támogatás összege

Az adott támogatás az az összeg lesz, amelyet

  1. a munakvállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató térít
  2. a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkavállalónak nem kell megfizetnie
  3. a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás szokásos piaci értékéből a munkavállalónak nem kell megfizetnie.

Látható tehát a szabályozásból, hogy nem csak a munkavállaló bérelheti az adott lakást, hanem a munkáltató is megteheti ezt, sőt a saját tulajdonában álló lakást is a munkavállalója lakhatására fordíthatja. A bérlés esetén láthatjuk, hogy nagyon fontos a bérleti díj bizonylattal való igazolása.

 

Mi kell az adómentességhez?

Az adómentesség egyik feltétele, hogy a munkáltató és a támogatásban részesülő munkavállaló között határozatlan idejű, legalább heti 36 órás munkaviszony álljon fenn. További kritérium, hogy a munkavállaló állandó lakóhelye és a munkavégzés helye közötti távolság legalább 60 km legyen, vagy az állandó lakóhely és a munkavégzés helye közötti tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás naponta 3 óránál több időt vegyen igénybe. Az adómentes támogatáshoz az is szükséges, hogy a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban és a támogatás nyújtásának időpontjában a munkavállalónak ne legyen tulajdonjoga vagy haszonélvezeti joga olyan lakásban, amely 60 km-nél közelebb van a munkavégzés helyétől, vagy a közlekedés közöttük naponta kevesebb mint 3 órát vesz igénybe. Ezekről a – lakóhelyéhez, tulajdonjogához és haszonélvezeti jogához kapcsolódó – tényekről nyilatkozatot kell tennie a munkáltatója számára.

Ha a munkaviszony 2017. január 1-je előtt jött létre, akkor ez utóbbi feltételnek a 2017. január 1-jét megelőző 12 hónapban és a támogatás nyújtásának időpontjában kell fennállnia.

Előfordulhat olyan eset is, amikor a munkavállaló által bérelt lakás tekintetében több magánszemély is jogosult lenne az adómentes támogatást igénybe venni. Ezt azonban nem tehetik meg, döntésük szerint csak egyikük élhet ezzel a lehetőséggel. A szóban forgó munkavállalók döntésükről nyilatkozatot tesznek.

Cikkünkben említett nyilatkozatokat változás esetén módosítani szükséges. Valótlan tartalmú nyilatkozat esetén, vagy a korábbi nyilatkozat módosításának elmulasztásakor az adóhivatal az adókötelezettséget a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint fogja megállapítani. A megállapított összes járulék és adóteher – az is ami egyébként a foglalkoztatót terheli! – a munkavállalót fogja terhelni.

 

Adatszolgáltatás

A munkáltatónak is jut feladat a támogatás nyújtásán kívül. Az adóévet követő év január 31-ig adatot kell szolgáltatnia a támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, és a bérelt lakás címéről.

Megosztás