Ki nem vett szabadság

Már csak 2 hét maradt az idei évből és még nagyon sok munkavállalónak maradt annyi szabadsága, hogy az év végéig biztosan nem tudják kivenni.

Mivel a szabadságot pénzben megváltani nem lehet (kizárólag munkaviszony megszűnés esetén van erre lehetőség), ezért kell jól átgondolni és a fentiek alapján beosztani a még meglévő napokat.

Mi lesz ezekkel a szabadságnapokkal? A kérdés megválaszolásához tisztában kell lennünk az ide vonatkozó szabályokkal, melyeket a Munka Törvénykönyvében találunk meg. Nézzük, melyek ezek!

 

A szabadság

A munkavállalóknak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár. A szabadság célja az évi szokásos hosszabb egybefüggő pihenés, kikapcsolódás, regenerálódás biztosítása. Ezen időtartam alatt a munkavállaló mentesül a munkavégzési- és rendelkezésre állási kötelezettség alól. Az év közben kezdődő jogviszonynál arányosítani kell a napokat. Az éves szabadság alap- és különböző jogcímeken járó pótszabadságból tevődik össze. Az alapszabadság egységesen 20 nap, a pótszabadság mértéke egyrészt az életkortól függ, de különböző élethelyzetekben is járhat. A főszabály az, hogy a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Ez azt jelenti, hogy a szabadságot abban a naptári évben kell kiadni, és kivenni, amikor az erre való jogosultságot a munkavállaló megszerezte.

Az alapelv az, hogy a szabadságot a munkaadó adja ki, de döntése előtt meg kell hallgatnia a munkavállaló igényeit is. A munkaviszony első három hónapját kivéve a munkavállaló jogosult arra, hogy évente 7 nap szabadságot (év közben kezdődő jogviszonynál itt is arányosítani kell) legfeljebb két részletben a kérésének megfelelően adja ki részére a munkáltatója. Fontos szabály, hogy a szabadság kiadásának, illetve igénybevételének időpontját a szabadság kezdete előtt legalább 15 nappal közölni kell a másik féllel.

 

Kivételek

Vannak kivételek is a főszabályok alól. Például az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni a szabadságot, ha az igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évre eső része nem haladja meg az 5 munkanapot. Tehát ha 2016. december 27-től 2017. január 6-ig szabadságon vagyunk, akkor a januárban kivett 5 munkanap még a 2016-os év szabadságának számíthat.

Szintén kivételes eset, ha a munkavállaló jogviszonya október 1-jén, vagy azt követően kezdődött. Ebben az esetben legkésőbb a következő év március 31-ig kell kiadni a szabadságokat.

 

Szabadság átvitele a következő évre

A törvény még egy lehetőséget biztosít a munkáltatók részére a szabadságok következő évre átviteléhez. Ez pedig a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke, vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok. Ilyenkor a szabadság kiadásának már közölt időpontját módosíthatja, a megkezdett szabadságot megszakíthatja, illetve kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság negyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. Ezekben az esetekben azonban a munkavállaló felmerült kárát, költségeit köteles megtéríteni.

A munkavállaló életkora alapján járó pótszabadság teljes egészében átvihető a következő évre, amennyiben erről a felek megállapodnak. A megállapodás csak az adott évre szólhat, nem lehetséges olyan megállapodást kötni, amely több évre, netán a munkaviszony egészére szólna.

 

 

Megosztás