Bár a tanév már elkezdődött, de még mindig nem késő, hogy a munkáltatók iskolakezdési támogatást adjanak munkavállalóik részére, ezzel is – kedvezményes adózás mellett – hozzájárulva a szeptembertől jelentkező családi többletkiadásokhoz. A munkáltató által a cafeteria rendszer keretében az Szja.tv. szerint, a tanév első napját megelőző 60. naptól az év végéig adható iskolakezdési támogatás.

Az említett törvény előírása szerint iskolakezdési támogatásnak az a juttatás minősül, melyet
a munkáltató

a közoktatásban részt vevő gyermekre, tanulóra tekintettel
a tanév első napját megelőző 60. naptól a kibocsátás évének utolsó napjáig
tankönyv, taneszköz, ruházat vásárlására jogosító – papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott – utalvány formájában juttat,
feltéve, hogy a juttatásban részesülő magánszemély a juttató olyan munkavállalója, aki az említett gyermeknek, tanulónak a családok támogatásáról szóló törvény vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlék juttatásra vagy hasonló ellátásra jogosult szülője, gyámja (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot) vagy e szülőnek, gyámnak (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot) vele közös háztartásban élő házastársa,
és a juttatásra való jogosultság feltételeinek fennállásáról a munkáltatónak nyilatkozatot tesz.
Most nézzük végig és pontosítsuk a fenti fogalomban szereplő kritériumokat!

A jogszabály alkalmazásában munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is, illetve munkavállalónak tekintendő a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállaló és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is

A nemzeti közneveléséről szóló törvény értelmében közoktatásban az a gyermek vesz részt, aki

általános iskola,
gimnázium,
szakközépiskola
szakiskola
alapfokú művészeti iskola
gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény,
tanulója.
A családok támogatásáról szóló törvény 7. § a) pontja szerint nevelési ellátásra jogosult a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a nevelőszülő, illetve a gyám. A jogszabályok alapján tehát nem csak az kaphat iskoláztatási támogatást, aki a családi pótlékban ténylegesen részesül, hanem az is, aki arra egyébként jogosult lenne, illetve a jogosult házastársa is. Ez azt jelenti, hogy mindkét szülő kaphat iskolakezdési támogatást, abban az esetben is, ha ugyanannál a munkáltatónál dolgoznak, sőt ha több helyen dolgoznak a szülők, akár minden munkáltatótól megkaphatják az utalványokat. Nem részesülhet viszont a támogatásban az elvált édesapa, aki nem él közös háztartásban a gyermekkel, de nem illeti meg a kedvezmény a vérszerinti szülő élettársát sem. A vérszerinti szülő házastársa viszont mint családi pótlékra jogosult, kaphat munkáltatójától ilyen formában kedvezményt.

A támogatás értéke a minimálbér 30 százaléka lehet gyermekenként (2016-ban ez 30300 forint), amely összeg 119 százaléka után a juttatónak 16 százalékos személyi jövedelemadót és 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Az említett összeghatárt meghaladó kedvezményt viszont 27 százalékos EHO terheli.

A juttatást 2016-ban is utalvány formájában adhatják a munkáltatók, mely lehet papír alapú, vagy elektronikus.

És végül fontos felhívni a figyelmet a juttatásra való jogosultság feltételeinek fennállásáról szóló nyilatkozatra. Ebben a munkavállaló – a gyermek(ek) nevének és adóazonosító (ennek hiányában személyi adatai) megadás mellett – nyilatkozik arról, hogy jogosult az iskoláztatási támogatásra. Nyilatkozat hiányában, ha egy későbbi ellenőrzés megállapítja a jogosulatlan igénybevételt, akkor a munkáltatót terhelik a következmények. Ha pedig a munkavállaló valótlan nyilatkozatot tesz, akkor a megállapított adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie.

Az utalványokra fordított összeg a munkáltatónál a személyi jellegű ráfordítások között szerepel a könyvelésben, mely tétel a társasági adó szempontjából nem minősül adóalap növelő tételnek.

Megosztás