Meddig kell fizetni egészségbiztosítási járulékokat?

Időnként felmerül az a kérdés bérszámfejtők részéről, hogy ha egy személy már elérte az egészségügyi hozzájárulás felső határát, akkor kell-e a továbbiakban vonni a jövedelméből a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékokat? A válasz röviden az, hogy igen.

Egészségügyi hozzájárulás felső határa

Tekintsük át részletesebben, hogy miért merülhet fel ez a kérdés és hogy miért kell vonni és mi a válasz erre. A válasz indoklásához forduljunk a megfelelő jogszabályhoz.

Az 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról (rövid nevén: Eho törvény) tartalmazza az egészségügyi hozzájárulás felső határáról szóló szabályt.

Az egészségügyi hozzájárulásnak (továbbiakban: Eho) többféle mértéke is van. Ebből mi most a 14% mértékűvel foglalkozunk, ugyanis a 14% mértékű egészségügyi hozzájárulásnak van felső határa, amely a jelenleg érvényben lévő szabályok szerint évi 450.000 Ft.

Eho törvény

Nézzük meg ehhez az Eho törvény 3. § (3) bekezdését, amely leírja, hogy mely típusú jövedelmek után kell 14% mértékű eho-t fizetni:

3. §  (3) A magánszemély az adóévben megszerzett

a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],

b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],

c) osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],

d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],

e) ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés], származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg

után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).

„Csavaros” ez a bekezdés, mert a 14% mértékű Eho felső határ elérésének vizsgálatakor láthatóan más járulékokat is bele kell számolni, így többek között például a Tbj. 19. § (3) bekezdése szerint megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.

Vagyis ha van egy munkavállaló, akinek a munkabéréből havonta kötelezően levonásra kerül a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, s ez a dolgozó például ingatlan bérbeadásból is szerez 5 millió Ft jövedelmet, akkor az ingatlan bérbeadásból származó jövedelme után fizetendő 14% Eho számításába bele kell venni azt is, hogy tőle mennyi természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot vontak le.

Valószínűleg emiatt merül fel időnként az a kérdés, hogy ha a személy eléri a 450.000 Ft-os Eho felső határt, akkor tőle már nem kell vonni a továbbiakban természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot sem?

A válasz az, hogy csak a 14% mértékű Eho-t nem kell megfizetnie a továbbiakban az év során, de a fenti jogszabályi részletben felsorolt összes járulékot továbbra is fizetnie kell a személynek, illetve le kell tőle vonni, mégpedig azért, mert felső határa csak az egészségügyi hozzájárulásnak van, a többi felsorolt járuléknak pedig nincs!

Az természetesen előfordulhat, hogy úgy adódik, hogy a személytől 450.000 Ft-nál több 14% mértékű Eho-t vonnak le vagy fizettetnek meg vele, de ezt természetesen év végén jogosult visszaigényelni.

Az Eho felső határának elérésével azonban a személy a többi járulék megfizetése alól nem mentesül, ez fontos!

 

Példa arra, amikor valaki elérte az Eho felső határát

Egy munkavállaló havi bruttó bére 500.000 Ft. Külön megállapodás keretében pedig egy ingatlant is bérbead raktárként annak a cégnek, ahol dolgozik, amely havi 1.200.000 Ft.

Nézzük, hogy hogyan és mikor éri el az Eho felső határt, és hogyan számoljuk ezt ki pontosan. A példában szándékosan csak a 14% mértékű Eho-val és a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékokkal fogunk foglalkozni, a többi adóval és járulékkal nem.

A személy 2017. január hónapban megkapja a munkabérét. Az 500.000 Ft bruttó munkabérből 20.000 Ft természetbeni és 15.000 Ft pénzbeli egészségbiztosítási járulék kerül levonásra. Szintén januárban kifizetik részére az 1.200.000 Ft-ot az ingatlan bérbeadással kapcsolatban, melyből 168.000 Ft összegű 14% Eho-t vonnak le.

2017. február hónapban szintén megkapja a munkabérét és az ingatlan bérbeadás díját pontosan ugyanolyan összegekkel, mint januárban.

Majd 2017. márciusban ugyanúgy megkapja a bérét és az ingatlan bérbeadás jövedelmét, azonban az ingatlan bérbeadás összegéből 168.000 Ft Eho helyett már csak 44.000 Ft-ot vonnak le a személytől.

Vezessük fel egy kis táblázatban az összegeket, hogy átlássuk hogyan is alakultak a dolgok az Eho felső határával kapcsolatban havonta.

 

Hónap

Levont természetbeni eg.bizt.járulék

Levont pénzbeli eg.bizt.járulék

Levont 14% mértékű Eho

Összesen

Eho felső határ eléréséhez még hiányzó összeg

2017.01.hó

20.000 Ft

15.000 Ft

168.000 Ft

203.000 Ft

247.000 Ft

2017.02.hó

20.000 Ft

15.000 Ft

168.000 Ft

203.000 Ft

44.000 Ft

2017.03.hó

20.000 Ft

15.000 Ft

44.000 Ft

A táblázatból látható, hogy januárban összeadtuk a levont természetbeni, pénzbeli egészségbiztosítási járulékokat és a levont Eho-t, majd ugyanezt tettük februárban is.

Tehát úgy jártunk el, ahogy azt az Eho törvény 3. § (3) bekezdése előírja.

Február végén az Eho felső határ eléréséhez már csak 44.000 Ft hiányzott, ezért szerepel a táblázatban 2017. március hónapban már csak 44.000 Ft Eho levonás. Itt elérte a személy a 450.000 Ft-os Eho felső határt, így annál többet már nem kellett vonni tőle, a másik két járulékot azonban levontuk, mert ezeknek nincs felső határa.

Az Eho felső határ számításába tehát bele kell számolni az érintett paragrafusban felsorolt összes járulékot, amennyiben azok előfordulnak a személynél (megfizettetik vele, vagy levonják tőle), de az Eho felső határának elérése után csak a 14% mértékű Eho-t nem kell már tovább megfizetni, de az összes többi felsorolt járulékot igen.

Megosztás