Sokaknak még biztosan távolinak tűnik a nap, amikor megkapják első nyugdíjukat. Ahhoz azonban, hogy ne érjenek az összeg kézhezvételekor meglepetések minket, fontos tudnunk, hogy mely tényezők fogják befolyásolni a nyugdíjunkat. A két legfontosabb szempont a szolgálati idő és az elért átlagkereset.

Szolgálati idő és nyugdíj

A szolgálati idő azért nagyon lényeges, mert ha nem rendelkezünk az előírt szolgálati idővel, nem is leszünk nyugdíjra jogosultak. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint a biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták, illetve megfizették. Az ezt megelőző időszakban fennálló biztosítási jogviszonyokat az 1997. december 31-én hatályos szabályok alapján kell figyelembe venni.

A szolgálati időt naptári naponként kell számításba venni, tehát aki egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban áll, több munkáltatónál is dolgozik, az sem szerezhet egy év alatt 365 napnál több szolgálati időt.

De mi történik akkor, ha részmunkaidőben dolgozunk? Nos, a részmunkaidő önmagában még nem jelenti azt, hogy arányosítani kell a szolgálati időt. A szabály ugyanis úgy szól, hogy ha a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem nem éri el a minimálbér összegét, akkor az arányosan figyelembe vehető szolgálati idő a ténylegesen elért, nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelem és a minimálbér arányával egyenlő. A szolgálati idő szempontjából tehát elsődleges az elért jövedelem nagysága.

Ezen kívül léteznek olyan időszakok is, amikor nem végzünk tényleges kereső foglalkozást, mégis szolgálati időt eredményeznek. Ezek az időszakok:

– a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, valamint a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,

– a katonai (polgári) szolgálatban eltöltött időt,

– a táppénz (betegszabadság), a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartamát, továbbá 2014. december 31-ét követően a csecsemőgondozási díj folyósításának időtartamát, valamint a gyermekgondozási díj 2000. január 1-jét megelőző folyósításának időtartamát, illetőleg az 1999. december 31-ét követő gyermekgondozási díj folyósításának azt az időtartamát, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,

– az álláskeresési támogatás, a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.

Ha a fentiek alapján tudni szeretnénk hogy vajon mennyi szolgálati idővel rendelkezünk már, akkor kérelmezhetjük az adategyeztetést. Ennek a menetét és az erről szóló tudnivalókat a következő bejegyzésünkben részletezzük.

Megosztás