Korábbi cikkünkben a bérszámfejtők év eleji feladatait próbáltuk csokorba szedni, azonban ez nem ér véget az igazolások kiadásával és a különböző nyilatkozatok begyűjtésével. Az új év megnyitásakor az éves kiadható szabadságnapok számát is felül kell vizsgálni. Ezt meg kell tenni minden munkavállaló esetében, hiszen az esetek nagyobb részében ez a szám nem egyezik meg az előző évi szabadságnapok számával. A munkavállalók pedig már január első napjaiban tudni szeretnék, hogy hány nap szabadság jár nekik az évben.

Milyen tényezők azok, amelyek befolyásolják a szabadságok számát?

A szabadság alap- és pótszabadságból áll. A fizetett alapszabadság mértéke évente 20 munkanap. A pótszabadság különböző jogcímeken jár. A munkavállaló életkorától függően a pótszabadságok száma 1-10 napig terjed. A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben a törvényben meghatározott életkort betölti.

Pótszabadság jár a 16 évesnél fiatalabb gyermekek száma alapján is. Egy gyermek után 2, két gyermek után 4, kettőnél több gyermek után összesen 7 nap. Fogyatékkal élő vagy tartósan beteg gyermek esetén a pótszabadságok száma az előbbieken felül 2 nappal növekszik.

Az apát gyermeke születésekor, legkésőbb a szülést követő második hónap végéig 5, ikergyermekek esetén 7 nap pótszabadság illeti meg.

Fiatal munkavállalónak is járnak plusz szabadságnapok – évente 5 – utoljára abban az évben, amikor a 18. életévét betölti.

Szabadság, amit nem az esedékesség évében adunk ki

Előfordulhat olyan eset is – a főszabálytól eltérően – amikor nem az esedékesség évében adjuk ki a szabadságot. Ennek esetei a következők lehetnek:

  • Ha a munkaviszony az év utolsó negyedévében keletkezett, ekkor a szabadság kiadására a tárgyévet követő év március 31-ig sor kerülhet

  • Ha a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehet kiadni, akkor az ok megszűnésétől számított 60 napon belül (pl. gyedről a munkába visszatérő anyuka)

  • A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén, ha erre a kollektív szerződés őt feljogosítja, a szabadság egynegyedét legkésőbb a következő év március 31-ig adhatja ki.

  • Végül a munkáltató és a munkavállaló meg is állapodhatnak abban, hogy a munkavállaló a kor szerinti pótszabadságát a következő évre viszi át. Ez a megállapodás csak az adott naptári évre szól, a következő évre új megállapodást lehet kötni a pótszabadságok tekintetében.

Abban az esetben, ha a munkaviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság időarányos része jár. A fél napot elérő töredéknap egész napnak számít.

Megosztás