Hiába szeretnének a vállalkozások spórolni az időigényes adminisztráción, a cafeteria nem megfelelő dokumentálása gyakran adókockázatot jelenthet.

A cafeteria rendszer kialakításához és működtetéséhez kapcsolódó leggyakrabban elhangzó kritika, hogy jelentős adminisztrációs kapacitásokat köt le. Amennyiben egy vállalkozás egyértelműen egyszerűsíteni szeretné a cafeteria adminisztrációját, megteheti azt az elemek számának szűkítésével. A cégvezetőknek azonban mindig azt kell mérlegelniük, hogy az adminisztrációs teher növekedése és az ezzel járó költségnövekedés miként viszonyul az elérhető adómegtakarításokhoz.

Egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk az adómentes juttatások aktuális slágerével, a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy a korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatás kérdéseivel. A cafeteria-rendszerbe könnyen beilleszthető a lakáshitel támogatás juttatási forma is. Különösen érdemes ezt ott megtenni, ahol az egyes munkavállalók cafeteria kerete bruttó módon került meghatározásra. Ez könnyen belátható abban az egyszerű példában, amikor például valaki 100 ezer forint felhasználható juttatást kap a SZÉP kártyájára, az 131 ezer forintba kerül a munkáltatójának. Ilyen rendszer esetén az illető magánszemély akár 131 ezer forintot fordíthatna lakáscélú hiteltörlesztésre. A nyereség ezen 31 ezer forint a munkavállaló számára úgy, hogy a munkáltatónak mindez nem jelent többlet terhet.

Korábbi cikkünkben is hangsúlyoztuk, hogy nem célszerű ezzel a cafeteria elemmel bér, vagy esetleg az év végi jutalom terhére élni, hiszen az adóhatóság élhet az ügylet átminősítésnek lehetőségével, melynek hatására mind a munkáltató, mind a munkavállaló jelentős érdeksérelmeket szenvedhet el (adóhiány, adóbírság, késedelmi pótlék megfizetése).

Akkor van mozgástér azon munkáltatóknál foglalkoztatott munkavállalók számára, amelyek munkáltatói nem akarnak többletterhet, -költséget vállalni azzal, hogy az eddigi juttatásokon túl még ezt is biztosítják munkavállalóik számára? Módosítható-e a cafeteria-rendszer év közben?

Fontos hangsúlyozni, hogy a cafeteria-rendszer valójában a munkáltató és a munkavállaló alkujának része, így annak évközi megváltoztatása, módosítása önmagában nem ütközik jogszabályba. Persze azért érdemes óvatosnak lenni és minden egyes cafeteria-szabályzatot, bevezetett rendszert külön-külön megvizsgálni, különös tekintettel arra, hogy az év során eddig mely és milyen értékű juttatásban részesültek az egyes munkavállalók. A kezdő lépésnek mindenképpen az igények alapos felmérésének kell lenni. Amennyiben ez jelentős, csak akkor érdemes belefogni a szabályzatmódosításába. Egyes juttatási formák, vagy cafeteria-rendszerek nem minden hónapban egyenlő részletben, mértékben biztosítják a jövedelmet a munkavállalók számára. Egy átállás, módosítás során erre mindenképpen figyelemmel kell lenni. Ilyen juttatás lehet többek között az éves helyi utazásra szolgáló bérlet év eleji megvásárlása, vagy az önkéntes pénztárakba történő több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra történő utalás, illetve a SZÉP kártyára történő utalás is. A többletadminisztráció biztosan nem kerülhető el, hiszen a cafeteria-keret felhasználására az érintettekkel új nyilatkozatokat kell majd kitöltetni, valamint a bérszámfejtő programokban is át kell az új elemet vezetni. További terhet fog majd róni a következő év során a munkáltatók számára a szükséges igazolások, szerződések, bizonylatok begyűjtése.

A fentiek ellenére mégis miért érdemes a munkáltatónak akár év közben is lépnie? E juttatási forma növelheti a munkavállalók nettó jövedelmét, különösen azokban az esetekben, ahol a béren kívüli juttatások értékhatárainak átlépése miatt az egyes meghatározott juttatások is kiválthatókká válnának. Mindezeken túl a munkahelyi megelégedettségre sokat adó vállalkozások számára is figyelemre méltó lehet, hisz ez mind a megelégedettséget, mind az elkötelezettséget jelentősen fokozhatja.

Megosztás