Készpénz cafeteria

A béren kívüli juttatások rendszere évről évre változik, hol kisebb, hol nagyobb átalakításon esik át. A tavalyi évben ez utóbbi volt a jellemző, a törvényalkotók a cafeteria rendszerét jelentősen átalakították. Új elemek is kerültek az adható juttatások közé. Az egyik, a készpénzben adható juttatás. Ennek megvolt a maga hosszadalmas előzménye, erről korábban már több cikkben is írtunk. Az újdonság sok gyakorlati kérdést felvetett, cikkünkben ezekre keressük a válaszokat.

 

A munkáltató tehát az új szabályok szerint készpénzben vagy átutalással évente maximum 100 ezer forint béren kívüli juttatást adhat a munkavállalónak.

Az összeg teljes évre vonatkozik, tehát ha a munkaviszony nem egész évben áll fenn, akkor arányosítani kell. Sokszor felmerült kérdés, hogy ki lehet e fizetni ezt a juttatást az év elején. A munkáltató megteheti ezt, de ha év közben a munkavállalóval megszűnik a jogviszonya, akkor az arányosítás szabályaiból eredően, a keret túllépése fog felmerülni. A kereten felül fizetett juttatás pedig munkabérként fog adózni, amely maga után vonja az önellenőrzési és könyvviteli helyesbítési kötelezettségeket. Érdemesebb tehát havonta a 8333 forintokat, vagy év végén a megfelelő összegeket kifizetni.

 

Készpénz cafeteria bevallás – mikor?

További problémát okoz, hogy mikor kell bevallani a juttatást és a közterheit. Sok munkáltató a havi bérrel együtt utalja a készpénz juttatást is. Például a januári fizetéssel egy időben, február 10-ig. Ekkor azonban nem a januári 08-as bevallásban kell szerepeltetni, mivel a juttatást a munkavállaló februárban kapta. Ahhoz, hogy a januári bevallásban szerepeljen a készpénzben adott cafeteria, még januárban ki is kell azt fizetni. Erre azért is fontos figyelni, mert ha februárban kezdjük meg a kifizetést, és a további hónapokban is ezt a gyakorlatot folytatjuk, akkor nem fogjuk kimeríteni a teljes éves keretet.

Sokszor merül fel kérdésként, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében is kifizethető e a teljes összeg. A szabályok nem tartalmaznak erre vonatkozóan előírásokat, tehát arányosítani a részmunkaidő miatt nem kell. Valamint, ha a munkavállalónak több munkaviszonya is fennáll, akkor az adható 100 ezer forint béren kívüli juttatás nem egy keretösszeg, ebből adódóan az egyidejűleg fennálló, több munkaviszony esetében mindegyik munkaadó adhat béren kívüli juttatásként 100 ezer forintot, ha a munkavállaló egész évben munkaviszonyban áll.

Megosztás