Amikor a munkavállalók motiválása, anyagi ösztönzése kerül szóba, a munkáltatói oldal alapvető célja, hogy a lehető legkisebb költségnövekedés mellett biztosítsa a lehető legnagyobb nettó jövedelememelést a munkavállalók számára.

Ennek megvalósításához kisebb-nagyobb változtatásokkal, de már hosszú évek óta számos, a bruttó bérhez viszonyítva kedvezőbb adózású, vagy akár adómentes, azonban a célhoz kötött felhasználhatóságuk révén kevésbé likvid juttatásforma áll a munkáltatók rendelkezésére. Mivel a bruttóbér-emelés költségvonzatához képest egy adómentes juttatásforma révén a munkavállalók majdnem kétszer nagyobb „elkölthető” jövedelemre tehetnek szert, így e lehetőség iránt évről-évre egyre nagyobb érdeklődés mutatkozott.

A 2014. évi cafeteria juttatások szabályai nem sokban térnek el a 2013. évi szabályoktól.

A cafeteria-rendszer legfontosabb elemei a béren kívüli juttatások, illetve az egyes meghatározott juttatások. Az e juttatásokra vonatkozó szabályozás lényegében nem változik.

Nézzük meg először a béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások adóterhelésének alakulását:

A béren kívüli juttatásokat 16 százalékos személyi jövedelemadó (szja), illetve egészségügyi hozzájárulás (eho) terheli. Az utóbbi kötelezettség mértéke 2014-től marad a 2013-ban bevezetett 14 százalék.

Az egyes meghatározott juttatásokat továbbra is 16 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli.

A kifizetőt terhelő adó alapja mindkét típusú juttatás esetén változatlanul a juttatás értékének 1,19-szerese.

Az egyetlen fontos változás az utalvány fogalmát érinti. A jogalkotó ugyanis egyértelműsíti, hogy az utalvány formájában nyújtott juttatás, ha az visszaváltható, vagy készpénzre váltható, nem minősül utalványnak. Fontos azonban, hogy a visszaváltás lehetősége megmarad azokban az esetekben, amikor a munkáltató az általa bármely okból fel nem használt (a munkavállaló részére ki nem osztott) utalványokat kívánja visszaváltani.

A béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások köre 2014-ben

Béren kívüli juttatások:

  • a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás személyenként a minimálbér összegéig;

  • a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztásból a havi 12 500 forintot meg nem haladó rész;

  • az Erzsébet-utalvány havi 8 000 forintig;

  • az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-Kártya)

    1. szálláshely alszámlájára utalt, legfeljebb 225 000 forint támogatás,

    2. vendéglátás alszámlájára utalt, legfeljebb 150 000 forint támogatás,

    3. szabadidő alszámlájára utalt, legfeljebb 75 000 forint támogatás;

    • az iskolakezdési támogatás gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegben;

    • a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem;

    • az iskolarendszerű képzési költségéből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, ha a képzés a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja.

    • a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból, törvényben meghatározott feltételekkel

      1. az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát,

      2. az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát, illetve

      3. a foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékátmeg nem haladó rész.

      Egyes meghatározott juttatásnak minősülnek:

  • a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás;

  • a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított telefonszolgáltatás magáncélú használata címén keletkező jövedelem;

  • a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj;

  • a munkáltató által valamennyi munkavállaló, nyugdíjas volt munkavállaló, ezek és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány) révén juttatott adóköteles bevétel, feltéve, hogy a termék megszerzése, illetve a szolgáltatás igénybevétele bármelyikük számára ténylegesen is elérhető;

  • a munkáltató által valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján több munkavállaló, nyugdíjas volt munkavállaló, ezek és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány) révén juttatott adóköteles bevétel;

  • az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem;

  • a legfeljebb évi három alkalommal csekély értékű ajándék (minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás) révén juttatott adóköteles jövedelem, ha azt a munkáltató a munkavállalójának, nyugdíjas volt munkavállalójának, ezek és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, továbbá olyan magánszemélynek nyújtja, akinek a kifizetőtől az adóévben nem származik más jövedelme;

  • az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben a kifizető által viselt költség;

  • a kifizető által törvény vagy más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem;

  • üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá;
  • az egyes béren kívüli juttatási formáknál meghatározott keretösszeget, illetve az évi 500 000 forintos keretösszeget meghaladó juttatás.

Megosztás