Apáknak járó pótszabadság – igénylejük vissza a költségeit!

 

Miért jár pótszabadság

Az Mt. rendelkezik a munkavállalóknak járó szabadságnapok számáról. A szabadság alap és pótszabadságból áll. A hatályos törvény szabályai szerint a munkavállalót gyermekére tekintettel két jogcímen illeti meg pótszabadság. Egyrészt mindkét szülőt a gyermek életkora, másrészt az apát a gyermek születésének ténye alapján.

2013. január 1-jétől megszűnt az apasági munkaidő-kedvezmény, és helyébe az apáknak járó pótszabadság lépett. Erre figyelni kell bérszámfejtés közben. Ennek mértéke egy gyermek esetén megegyezik a korábban hatályos szabályozással, azaz 5 munkanap pótszabadság jár, ikergyermek esetén 7 munkanap. Ezt a pótszabadságot a gyermek születését követő második hónap végéig a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Az apai pótszabadság nem számítható bele abba a bizonyos 7 munkanapba, amelyet a munkáltató – legfeljebb két részletben – a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.

 

Munkáltató-váltás és pótszabadság

Arányosítani ezt a pótszabadságot nem lehet még akkor sem, ha a munkavállaló év közben kezd dolgozni, illetve év közben kilép. Előfordulhat, hogy a munkavállaló év közben munkahelyet vált a pótszabadságra jogosító időtartamon belül. Ilyenkor az új munkáltatónál akkor jogosult a pótszabadság igénybevételére, ha igazolja, hogy előző munkáltatójánál a pótszabadságot részben vagy egészben még nem vette igénybe. Erről a tényről a munkavállaló kérésére az előző munkáltató három munkanapon belül köteles igazolást kiadni.

A munkavállalónak a pótszabadság igénybevételéhez be kell mutatnia munkáltatója részére a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát és nyilatkoznia kell arról is, hogy valóban szülőként viszonyul a gyermekhez. Az igénybevételi jogosultságot ellenőrizhető módon, írásban dokumentálni kell. Ennek érdekében a munkáltató jogosult a bemutatott dokumentumokról másolatot készíteni.

 

Pótszabadság nyilvántartása

A munkáltatónak a pótszabadság igénybevételéről nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az igénybe vevő nevét, a ténylegesen igénybe vett napok számát, időpontját, a távolléti díj kiszámításának módját, összegét és a számított közterheket.

A pótszabadság idejére járó távolléti díj és munkáltatói közteher összege a munkáltató részére a központi költségvetésből kerül megtérítésre, amelynek részleteit a 350/2014. (XII. 29.) számú Kormányrendelet tartalmazza.

 

Elszámolás a központi költségvetésből

Jó, ha a bérszámfejtő vagy a munkaügyes figyel rá munkáltató a távolléti díjat és annak közterhét az erre a célra rendszeresített nyomtatványon évente 4 alkalommal – március 31-ig, június 30-ig, szeptember 30-ig és december 31-ig – nyújthatja be a székhelye szerinti megyei igazgatóságnak. Az igazgatóság a benyújtási határidőt követő 15 napon belül gondoskodik a kimutatott összeg átutalásáról. Az igénylőlap megtalálható itt.

Fontos, hogy a munkáltató által kifizetett távolléti díj és annak közterhei legkésőbb a kifizetéstől számított három évig számolható el, tehát azok a munkáltatók akik az elmúlt három évben még nem igényelték vissza a költségeket, még megtehetik.

Megosztás