Adómentes munkáltatói lakáscélú munkavállalói, lakástámogatás
Adómentes munkáltatói lakáscélú munkavállalói, lakástámogatás

 

Április 4-től hatályos és tartalmazza a munkáltató által adható adómentes lakáscélú támogatás folyósításának szabályait a 15/2014. (IV.3.) nemzetgazdasági miniszteri rendelet.

A munkáltató 2014 előtt is többféle módon támogathatta adómentesen munkavállalói lakásvásárlását, bővítését:

  • Kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású munkáltatói kölcsön, vagy

  • Vissza nem térítendő támogatás formájában.

 

Adómentesség elérése

Hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett lakáscélú hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez a munkáltatói kölcsön jelenthetett segítséget a munkavállalónak. A kialakult gyakorlat az volt, hogy ezt a kölcsönt részben vagy egészben elengedte a munkáltató, így megvalósulhatott a hiteltörlesztés vissza nem térítendő támogatása, mely az Szja tv. 1. számú melléklete szerint adómentességet élvezett.

A 2014. januári módosítás megváltoztatta az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás fogalmát és az Szja tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontját. Ennek köszönhetően a korábbi szabályok kiegészültek a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatással.

A lakáscélú felhasználásra nyújtott vissza nem térítendő támogatás adómentessége adóévenként olyan összegre érvényesíthető, amely – több munkáltató esetén is – a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt sem haladja meg az 5 millió forintot, és nem haladja meg a lakás vételárának vagy a teljes építési költségének a 30 %-át , továbbá a lakás megfelel a méltányolható lakásigénynek. Az 5 milliós értékhatár azért is mondható jelentősnek, mert átlagosan 7 millió forint a magyar családok adóssága.

 

Méltányolható lakásigény

A méltányolható lakásigény pontos fogalmát a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) kormányrendelet tartalmazza. A méltányolható lakásigény mértéke az igénylő és a vele együtt költöző családtagok számától függően a következő:

  • Egy-két személy esetén legalább egy és legfeljebb három lakószoba

  • Három személy esetén legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba

  • Négy személy esetén legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.

Minden további személy esetén fél lakószobával nő a méltányolható lakásigény mértéke.

A nyújtott támogatás akkor tekinthető adómentesnek, ha a munkáltató a támogatás folyósítását követő év május 31-ig, illetve építéshez, korszerűsítéshez adott támogatás esetén a folyósítást követő második év május 31-ig rendelkezik a rendeletben meghatározott igazolásokkal.

 

Adómentesség lakáscélú munkáltatói támogatás feltételei

Az adómentesség feltételeit a munkáltató köteles vizsgálni, de a rendelet lehetőséget biztosít arra is, hogy a munkáltató helyett a hitelintézet vizsgálja ezeket a feltételeket. Például a méltányolható lakásigény kritériumának való megfelelést adásvételi szerződéssel, földhivatali bejegyzéssel, az együtt költözőket a lakcímkártyák másolatával lehet tanúsítani. Ezekkel a dokumentumokkal a munkavállaló az ingatlanban meglévő tulajdonjogát is igazolja.

Szükséges dokumentumok lehetnek:

  • A hitel lakáscélú mivoltát a hitelintézet vagy – korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett hitel esetén – a korábbi munkáltató és a munkavállaló között létrejött szerződés

  • A lakás korszerűsítése esetén a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított, a magánszemély vagy a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója nevére kiállított számla

  • Lakás építése, építtetése, alapterületének növelése esetén a jogerős építési engedély, valamint az összeg felhasználását igazoló, a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított, a magánszemély vagy a magánszemély Ptk szerinti közeli hozzátartozója nevére kiállított számla.

Ha a munkáltató nem rendelkezik ezekkel az igazolásokkal, akkor a támogatás 20 százalékkal növelt összege a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül, az ezzel járó adó- és járulékkötelezettségekkel együtt. Ezt figyelembe véve a munkáltatónak érdemes a lehető legnagyobb körültekintéssel eljárnia a támogatás feltételeinek vizsgálata és dokumentálása terén.

A munkáltató a támogatás összegét utalhatja a munkavállaló hitelintézetnél vezetett fizetési vagy hitelszámlájára, vagy a hitelt nyújtó hitelintézet központi hitel elszámolási számlájára. A munkáltatónak nyilatkoznia kell a hitelintézet felé az átutalt összeg céljáról, vagyis arról, hogy munkáltatói lakáscélú támogatás az utalás célja. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a támogatásban részesülő nevét és adóazonosítóját is.

Adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás

 

Ön bérszámfejtő? – Tegye magát ismertté!

 

Megosztás