A munkaidő keret lényege az, hogy a munkáltató több havi munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkavállalót akár az egyik hónapban a törvényes munkaidőnél több, a másik hónapban annál kevesebb munkavégzésre is beoszthatja.

A HR-esnek és a bérszámfejtőnek okozhat problémát a munkaidőkeret nyilvántartása, a dolgozók beosztása és a munkaidőkeret kezelése bérszámfejtés során, de mielőtt erre rátérünk, említsük meg az igazság kedvéért, hogy a munkaidő keretet nem a dolgozók elleni gonosz szándékból találta ki a törvényalkotó. Az olyan cégeknél ugyanis, ahol nem egyenlően mértékben terhelik a megrendelők a cég kapacitásait, ott a vállalkozásoknak plusz munkaerőt kellene foglalkoztatniuk, miközben az addigi alkalmazottaik kapacitását nem tudná kiaknázni. Ezt sok cég ki sem tudná gazdálkodni és tönkremenne, ami nem lenne jó a dolgozóknak sem, mert elveszítenék munkahelyüket.

Munkaidőkeret használata esetén nem biztos, hogy a munkavállaló minden hónapban a törvény szerint előírt munkaidőt dolgozza le, de az adott hónapban ledolgozott munkaidőre tekintet nélkül a havibéres munkavállalónak minden hónapban ki kell fizetni a havibérét a Munka Törvénykönyve 156.§ (1) bekezdés a) pontjának megfelelően. Abban az esetben, ha a dolgozó keresőképtelen, vagy fizetés nélküli szabadságon van, akkor a havi bérét arányosítani szükséges úgy, hogy a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét kell szorozni az adott időszakra eső általános munkarend szerint teljesítendő órák számával.

A munkaidőkeret végén a munkáltató köteles elszámolni és kifizetni a munkaidőkereten felül végzett munkaórákat.

Többet is megtudhat a munkaidőkeret nyilvántartásáról a következő videóban.

 

Videó a munkaidőkeret kezeléséről
Nézze meg a munkaidőkeret videót!
Megosztás