Napjainkban egyre több munkahelyen kell a munkavállalóknak számíttógép mellett ülniük, a gépek egyre inkább részesei lesznek a munkafolyamatoknak. A képernyő előtti munkavégzés, bármilyen veszélytelennek tűnik is, munkavédelmi szempontból nem az. Szemünket a hosszas képernyő előtti munkavégzés megviselheti, a látást ronthatja, a hosszan tartó ülés izmainkat, ízületeinket deformálhatja.

A Munka törvénykönyve előírja, hogy a munkáltatónak kötelessége biztosítania az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit. Ennek részleteit több rendelet is szabályozza.

A 65/1999. számú Egészségügyi Minisztériumi rendelet általánosságban a védőeszközökről szól, minden munkáltatóra és munkavállalóra kiterjed a hatálya. Védőeszközön minden olyan eszközt, segédezközt és annak kiegészítését kell érteni, amelyet a munkavállaló azért visel, vagy tart magánál, hogy a munkavégzésből eredő kockázatokat az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse. A védőeszköz személyes használatra szolgál, kihordási ideje nincs. A védőeszközt a munkáltatónak ingyenesen kell biztosítania.

Az 50/1999. számú Egészségügyi Minisztériumi rendelet tartalmazza részletesen a képernyő előtti munkavégzés feltételeit és követelményeit. Hatálya minden olyan munkavállalóra kiterjed, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ. Képernyős eszköznek nevezi a rendelet a számjegy-, betű-, grafikus képsorokat képernyőn megjelenítő készülék. A rendelet felsorolja az előforduló kockázatokat ezekkel a munkakörökkel kapcsolatban. A munkáltató kötelssége egyrészt, hogy ezekben a munkakörökben dolgozó munkavállalóknak foglalkozás-egészségügyi orvosnál kezdeményezze a munkavállalók szem- és látásvizsgálatának elvégzését. A vizsgálatot először a munkakörben foglalkoztatás megkezdése előtt, majd ezt követően két évente kell elvégezni, illetve ha látási panasz merül fel.

Védőszemüveg biztosításán túlmenően a munkáltatónak úgy kell a munkát megszerveznie, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tíz perces szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti munkavégzés összes ideje a hapi hat órát ne haladja meg. A tíz perces szünetek nem jelentenek munkaközi szünetet, tehát ezekben a munkaidőkben is munkát kell végezni, de az nem lehet képernyő előtti munkavégzés.

A képernyős berendezést úgy kell kialakítani, üzembe helyezni és üzemeltetni, hogy annak rendeltetésszerű használata során ne jelentsen egészségügyi kockázatot vagy balesetveszélyt a munkavállalók részére. A renelet felsorolja a képernyőre, billentyűzetre, a munkaterületre és a környezetre vonatkozó minimális kritériumokat. A munkafelületek, munkaeszközök főbb ergonómiai szempontjai:
a billentyűzet és a monitor elhelyezkedése, magassága
a munkaszék elhelyezkedése, magassága
a felületek fényvisszaverődésének elkerülése
a megfelelő testtartás biztosítása a munkavégzés során
természetes és mesterséges megvilágítások megtervezése (tükröződés, fényvisszaverődés)
megfelelő hőmérséklet biztosítása, klimatizálás (egyes nagy teljesítményű gépek nagy mennyiségű hőt fejleszthetnek)
az alkalmazott szoftverek tartalmazzák a szoftver-ergonómia elveit.

Megosztás